Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)

1944-05-27 / 22. szám

JL

jól a körmére koppantott, de mivel az illető tollas volt, hát csak kihúzta.

— Hát te vagy az? — méltatlankodott Banai és talpra állította a kis baglyot. Az csak pislogott.

— Elviszlek — határozott az öreg. — Nem lesz semmi baj, ne félj. De milyen szép vagy — dicsérte még a baglyot, azután vigyázva tarisznyájába csúsztatta.

Az utcán sütött a nap. Valami bátor fényesség úszott a levegőben. A fecskék sárt szedtek a pocséták szélén, fészküket tatarozni és fiaikat már röptűkben etették.

— Lám, ezek is felnevelik a fiatalságot.

Felesége már a pitvarban várta.

— Te, Gáspár . . .

És az öreg Banai tudta, hogy jó hír van.

— Azt mondta?

— Azt. Túl van a bajon, hogy az a jó Isten . ..

— Én meg madarat hoztam. — És bementek.

A kislány szemének homályos tükre tiszta lett, kezei hűvösek és fáradt kis arcában másnapok voltak.

— Öregapám! Hát hozott?

Az öreg Banai büszkén áll az ágy mellett.

— Én ne hoztam volna?

A kis bagoly pedig ül a kislány takaróján, nagyokat pislog, sőt később ásít is.

— Látta, öregapám. ásított. . .

— Álmos az ebadta. Fene tudja, hol tekergett az éjjel... — A kislány maga mellé veszi a baglyot, simogatja és lassan elalusznak mind a ketten. Az öreg Banai pedig hetek óta először meghatott mosolygó arccal, lábuj'jhegyen megy ki a szobából.

— Alusznak — suttogja odakint feleségének, pedig kiáltani szeretne, nagyot, arcával az ég felé fordulva.

Egy hét múlva a kislány a pitvarban ült, két hét múlva pedig végigszaladt az udvaron, hol ekkor már gabonáskocsik jártak. A kis bagoly pedig bent kuksolt egy kalickában, hol meleg volt és a rács közt éjszaka a szabadság szele járkált.

Megnőtt a kis bagoly. Talán repülne is már?

Ezen gondolkodik az öreg harangozó a templom csendjében este harangozás előtt. Bátran nyúl már a lélekharang köteléhez és amikor hazamegy, benéz a bagoly pitvarban felakasztott kalickájába.

— Jól van, no!

És amikor elalszik a ház, mezítláb kioson és halkan kinyitja a kalickát.

— Eridj, madár . . . megígértem.

Alszik a ház. Az éjszaka nagy és a nagy éjszakában részeg szabadságban imbolyogva repül a kis bagoly.

Ki a nagyobb hős?

Sámuel II. könyvének 23. fejezetében Dávid királynak és három katonájának meghatóan szép hősies viselkedéséről olvashatunk. Egy alkalommal az ellenség Dávidot sziklavárba zárta, éheztette és szomjúságban elepesztette. Erre a király kérdést tett fel a katonák előtt: Vájjon ki hozna néki vizet a betlehemi kútból, mely a kapu előtt van? Három vitéze haláltmegvető bátorsággal keresztültörte magát a filiszteusok táborán, korsó vizet merített és áldozatos szolgálatának ajándékát a király elé vitte. Csodálkozásukra Dávid azonban nem ivott a vízből, hanem kiöntötte azt az Úrnak és ezt mondotta: „Távol legyen tőlem, Uram, hogy én ezt míveljem: avagy azoknak az embereknek a vérét igyam-e meg, akik életüket halálra adva mentek el a vízért?“

Ennek az évezredes történetnek kapcsán mindnyájan feltehetjük magunk előtt a nagy »kérdést: Ki volt a nagyobb hős? Dávid, vagy a katonák? Érezzük, hogy mindnyájan hősiesen viselkedtek, egyformán örökszép, ritka példáját szolgáltatták a hősiességnek. A király hősi áldozatot kívánt katonáitól, azok elmentek, szembeszálltak száz halálFi

Luther-Otthon

A Luther-Otthonba, az Egyházegyetem egyetemi és főiskolai internátusba (Budapest, VIII., Üllői-út 24. sz.), a jövő — 1944'45. — tanévre több, tanulmányait budapesti egyetemen, ill. főiskolán folytató evangélikus ifjú lesz felvehető. A felvételi kérvény, amelyben pontosan megjelölendő, hogy az illető milyen pályára készül, tehát melyik egyetemre, főiskolára és milyen szakra óhajt beiratkozni, a Luther- Otthon szemináriumi bizottsághoz intézve, az illetékes egyházkerület püspökéhez folyó évi június hó 15-éig nyújtandó be.

A kérvény mellékletei a következők:

1. Születési anyakönyvi kivonat.

2. Szülők és nagyszülők születési bizonyítványa és házasságlevele.

3. A középiskola VIII. osztályáról szóló bizonyítvány, az érettségi bizonyítvány (pótlólag is beküldhető június 25-éig, közvetlenül a Luther-Ótthon igazgatója címére), illetve, ha a folyamodó már egyetemet, vagy főiskolát látogatott, az index.

4. Hatósági orvosi bizonyítvány.

5. önéletrajz, amely a folyamodó lelkületébe betekintést enged és a családi körülményekre, vagyoni viszonyokra és zeneismeretre is kiterjeszkedik.

6. Az illetékes lelkész által kiállítandó bizonyítvány, amely az ifjú valláserkölcsi magatartásáról részletesen szól és a folyamodó szüleinek esetleges egyházi szolgálatairól is megemlékezik.

7. Az atyának, illetve a törvényes gyámnak hivatalos kötelezvénye, amelyben a díjak fizetésére és az okozott károk megtérítésére kötelezettséget vállal.

8. Válaszboríték, ajánlott válasz céljaira megfelelően felbélyegezve.

A Luther-Otthon által felszámított tartásdíj összege az 1943/44. tanévben 2000—2200 pengő volt, aszerint, hogy hogy az illető többedmagával, vagy egyedül lakott-e. Ez az összeg a drágulás arányában emelhető.

Tájékoztatóval az intézet igazgatósága szívesen szolgál.

Budapest, 1944 május 20.

Sándy Gyula s. k. műegyetemi tanár.

HÍREK

Pünkösdhétfői istentiszteletek a budapesti templomokban. Deák-téren V«9 órakor (úrv. istentisztelet) Falvay Jenő, Víl0-kor (német nyelven) Güttler Vilmos (úrv.), 11-kor Hernády Nándor (úrv ), d. u. 6-kor Muncz Frigyes (úrv.). — Fasorban d. e. 9 órakor Kemény Péter (úrv.), 11-kor Pásztor Pál, d. u. 4-kor Lamnek Vilmos. — Aréna-út 7. sz. alatt d. e. a/«10 órakor Kemény Lajos. — Kőbányán d. e. 9-kor Si^le Károly (úrv.), d. u. 4-kor Sülé Károly. — Simor-u. d. e. ’MO-kor Boros Károly (úrv.). — Rákóczi-út 57. d. e. 10 órakor (szlovák) dr. Szilády Jenő, d. u. 5 órakor (magyar nyelven) ifj. Tóth-Szöllős Mihály. — ÜLlői-út 24. sz. d. e. 9 órakor Muncz Frigyes (úrv.). — Szvetenay- utcai elemi iskola d. e. 9 órakor dr.

7