Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-04-29 / 18. szám
MHflUMBfl Érdekes hírek Finnországból A 70 éves Evangéliumi Szövetség elnöke, Tamminen esperes, a Szövetség háborús munkájáról nyilatkozott a Kotimában. Megemlítette, hogy bár az utazó-lelkészek sfSma a katonai behívások miatt igen megcsappant, 4 öreg lelkész a háború ideje alatt mégis szünet nélkül ellátta hivatalát. Az Evangéliumi Főiskolai Szövetség munkáját csupán a havonként megjelenő folyóirata (Tavaszi Vetés) útján tudja végezni. Nagy boldogság azonban, hogy a Szövetség vezetése alatt munkálkodó 6 népfőiskola háborúra való tekintet nélkül eddig még sohasem tapasztalt hatalmas létszámokkal áldásosán működik. A háború egyik tünetének tudható be a vallásos irodalomra való nagy éhség. A Szövetség kiadásában megjelenő „Téli Virág” (karácsonyi lap felnőtteknek) 40.000, a „Karácsonyi Kéve” (gyermekeknek) 20.000 példányban fogyott el. A 10 tagú japán misz- szióval csak távirat útján lehet az ösz- szeköttetést fenntartani. Az ifjúság között folytatott nevelő- munka legjobb formája a népfőiskolái munka — írja a Herättäjä c. egyházi lap. A cikk részletesen beszámol a jelzett munkáról és többek között megállapítja, hogy azért a legjobb nevelőmunka, mivel az ifjak a főiskolákon közel 5 hónapra el vannak szigetelve a világ kísértéseitől és csábításaitól. Sokat vannak az Isten Igéje körében, ahol nem csoda, ha meglátják bűneiket de ahol meg is hallják az Űr vigasztaló, bűnök bocsánatáról szóló beszédét is. A népfőiskola sokféle elágazó ismeret- közlései mellett gondos figyelem irányul arra, hogy az ifjúság a tanfolyam ideje alatt megtanuljon az Isten Igéjének útmutatásai szerint járni ebben a világban. A népfőiskola hallgatóinak szent meggyőződésük, hogy nekik két hazát adott Istenük, egy földit és egy i mennyeit. Igaz polgárai szeretnének lenni mindkettőnek. Molnár Rudolf. Ramin Günther orgonaestje Budapesten a- legutóbbi időben alig volt orgonahangverseny, még az éven- kinti 4—5 orgonahangverseny is elmaradt. A magyar orgonaművészek nem igen vállalkoznak orgonahangversenyek tartására, mert hazánkban az orgonahangversenyeknek nincs meg a közönsége. Ennek oka abban van, hogy nincs egyáltalában kialakult orgona- művészetünk, nincs meghatározott irány, melyszerint orgonistáink a műveket a közönséggel közölnék. Németországban kialakult felfogás uralja az orgonaművészetet, nagy zenei tudással rendelkező orgonaművészek magyarázzák és adják elő az orgonaműveket. Amíg Bachnak, az orgona halhatatlan mesterének műveiben az előadási mód Németországban kialakult, addig itthoni orgonaművészetünk hol francia, hol német ideálok szerint tájékozódik, nem akar tudomást venni arról, hogy 2 Elfalusiasodás Épen az első világháború teológiai kidványai sorában jelent meg sok szakkönyv úgy a teocentrikus, mint a kristocentrikus problémákról. Annak idején ez volt teológiai gondolkodásunk két irányítója. Időben természetesen kissé meg is előzte a világháborút a témakör, viszont némely országban tovább is tartott ennek a teológiai problémakörnek utórezgése. Magyar viszonylatban már az első világháború előtt íróink és politikusaink a túlzott centralizáció káráról írtak és beszélgettek s Trianon ideje alatt ez a centralizáció úgy elterebélyesedett magyar nemzeti életünkben, hogy azon változtatni sem a Pató Pálok, sem a politikusok nem tudtak. A második világháború ötödik évének vége felé azonban nemcsak hazai viszonylatban, hanem európai viszonylatban is kezd megszűnni az urbanizálódottság minden jól ismert tehertétele s a franciák épen úgy beszélnek az elfalusiasodás megszületéséről, mint az olaszok, vagy a magyarok. Ennek okait eléggé kimerítette a napisajtó és az egyházi újságírás is. De a decentralizáció következtében előálló helyzet nagy részben előkészületlenül találta a felelőseket. Sokat gondolkozhattak a bekövetkezhető lehetőségeken egyházi területen is. Rendkívüli nehézségek vannak. Pl. köztudomású volt, hogy a Budapest székesfőváros területén iskolázott ifjúság legfiatalabbjai felsőbb intézkedésre vidéki nyaralásra adatnak ki. A pesti vallártanítási testület ezévi záróülésén el is határozta, hogy erőinek megfelelően igyekezni fog a kihelyezett gyermekek részére lelkipásztori látogatásokat végezni és istentisztelet' alkalmakat létesíteni. Azonban amilyen nehéz helyzetben van egyházunk szórvány viszonylatokban, még sokkal nehezebb helyzetbe kerülnek gyermekeink akkor, amikor nem evangélikus, de esetleg református templommal sem rendelkező községekbe helyeztetnek el úgy, hogy még a vezetőik között sincs senki, aki legalább szelíden rajtuk tarthatná figyelmét és lelki segítséget tudna nyújtani nekik. Mmt egyetlen segítség kínálkozik e nagy cél érdekében az, hogy úgy a középiskolai, mint a kisebb korosztályú növendékek részére egyházi lapjainkat, mint egyházunk tanító és megtartó üzenetét juttassuk el ifjúságunkhoz és gyermekeinkhez. Természetesen minden lelkész azon a helyen, ahol istentiszteletet tud tartani, rendelkezésére áll a híveknek. A mostani elfalusiasodás- nak egyik következménye máris sok helyen látható. Az evakuáltaknak utána kell mehni, az elköltözőiteket össze kell gyűjteni, s a vidéki nyaralókban letelepedettek számára nem a fürdőidény kezdetekor, hanem azonnal meg kell kezdeni az istentiszteletek tartását. Végre valami egészen új kezdeményezés, amelyet városi egyházainknak szorongatott helyzetében kiegészítő segítségképen végezni lehet. Bizonyos, hogy városi gyülekezeteink adóbevétele ezekkel a kiürítésekkel kapcsolatban csökkenni fog, viszont a falusi gyülekezetek adójövedelme, vagy missziói telepek anyagi javulása nem várható, legfeljebb az offertórium mennyisége fog majd emelkedést mutatni. De az eddiginél több lelkészi energiát kell állíttatni a hívek rendelkezésére azért, hogy előttük és számukra megbizonyíttassék, hogy az egyház elküldi utánuk az ő szolgáit. Az alig egy hónapi tapasztalat az, hogy a városi lakosság nagy örömmel fogadja egyházunk ilyen szándékú minden kezdeményezését. Eddig egészen a magunk szemén keresztül néztük a kérdést, bár korszerűen csak úgy tudunk látni és ítélni, ha a falu szemén keresztül is próbálunk rávilágítani az új helyzetben előállott problémákra. Most látjuk, hogy milyen jó volt eddig egyházunknak teljesen depolitizált magatartása. A legfontosabb akadály így eleve elesik a város és falu egyházi emberei között. De ettől függetlenül látnunk kell, hogy bár a falu méltányolja a városiak keserves tapasztalatait és élményeit; vagy nem tud, vagy nem akar annyira a városiak segítségére és rendelkezésére állni, mmt az ilyen körülmények között természetes lett volna. Nem kutatjuk, hogy eddig szenvedett-e és mennvit. szenvedett a falu és indokolt volt-e a várossal szemben való bizalmatlansága, de azt látjuk, hogy a lassúbb falusi adminisztráció és általában minden cselekedetén észrevehető kényelmessége a gyorsabb tempóhoz szokott
