Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-04-22 / 17. szám
ESWffiMffiíT jus második vasárnapját, mikor is nemzeti lobogó díszítené az összes középületeket, mellyel mintegy az állam is kifejezésre juttatná elismerését a finn anyák iránt. Ezzel az ünneppel egyúttal támaszt nyújtanának az otthonoknak és a nevelőknek is. Ukko Pekka és az ifjúság. A nemrég elhunyt volt államelnököt, Svinhufvu- dot, nevezte a nép a fenti kedves, népies megszólítással. Hogy mennyire megértette a volt államelnök az ifjúságot, s hogy az ifjúság is mennyire ragaszkodott vezéréhez, arról szemléletes képet ad számunkra egy zászlós levele, melyet a frontról küldött haza, miután meghallotta a rádióból a lesújtó gyászhírt. ,,A rádióból értesültem éppen most Ukko Pekka eltávozásáról. A szivemet hasogatta a hallott hír. Ukko Pekka ifjúságomtól kezdve az a férfi volt, kiért rajongtam s kiben a férfi példaképét láttam. Nagy embert, igen nagy férfit veszített benne országunk, de az örökség, melyet ránk, különösen az ifjú nemzedékre hagyott, az megmarad örökké. A megrendíthetet- len Istenbe vetett bizodalom és haza- szeretet, mely lényéből környezetére kiáradt bizonyosan megsegítő erőként élnek majd tovább közöttünk ezekben a sorsdöntő napokban. Első sorban a cserkészeknek hagyott öröksége felbecsülhetetlenül nagy. Ügy látszik, mintha Isten akarna népünkhöz szólni Ukko Pekka halálán keresztül. Talán azt, hogy a reményt sohasem szabad eldobni magunktól, legyen bármilyen kilátástalan is az előttünk álló helyzet. Velünk az Isten mindenkor”. 75 éves a viipuri-i diakonissza intézet. A finn egyházi diakoniának jelentőségteljes eseménye ez az évforduló. Első vezetője a ' Dresdából idekerült Amalie Fröhlich, aki közel 14 esztendeig vezette az intézetet. 1873-ban építették az első kórházat. 1937-ben érte el az intézet növendékeinek létszáma a csúcspontot, mikor is 115 diakonisszanövendék tanult a viipuri-i diako- nissza-anyaházban. Az intézet, bár sorrendben a negyedik, tehát legkisebb a finn diakonissza-intézetek között (Helsinki, Sortavala, Oulu, Viipuri), mégis igen nagy áldással működött az elmúlt évek során. Munkaterületéről emlí- tésreméltó az 1905-ben épített, majd 1913-ban kibővített szemklinika, mely az 1931-ben épített s egészen modernül berendezett hatalmas kórház egyik osztálya lett. A téli háború (1939—40) a viipuri-i diakonissza intézetnek is nagy károkat okozott. Mivel az anyaház a kórházzal együtt csaknem teljesen elpusztult, a vezetőség a középfinnországi Karkkuba helyezte át az intézet működési központját. Majd innen Lahtiba került, ahol bár nehéz viszonyok között, de újabb adományok és segélyek által megszakítás nélkül folytathatta áldásos munkáját. Molnár Rudolf. . Üdülővendégek számára mérsékelt áron elsőrangú ellátással, kiszolgálással, penziót nyújt az Evangélikus Bel- missziói Otthon Gyenesdiáson, a Balaton partján. Lelkészek, tanítók és hozzátartozóik részére kedvezmény. — Felvilágosítással szolgál: Tekus Ottó missziói h. lelkész, Gyenesdiás, Zala megye. 4 Német mérnökkel jöttünk visszafelé. Ö is elismerte a találmány nagy jelentőségét, de aztán, szakái lát megsímítva, hozzátette: — Nagyszerű nemzet a francia. Csodálatos a leleménye. Gépeit pompásan dolgozza ki. Csak az a baj, hogy valahol egy sróf helyett egy frázis van. Betetőzte a kiábrándulást-az este. A Café de la Paixben összejött újságírók sok újságot tudtak. Itt van a belga király. Láttuk is hamarosan feleségével az ünnepségről visszatérőben. Még pedig azért van itt, mert megkötötte a fegyveres szövetséget Franciaországgal német támadás esetére. Nos hát Blériot, sok dolga lesz repülőgépednek, ^amíg békességet tudsz hozni az emberek közé. A fiam is ott volt Párisban a repülőgép bemutatóján és nem felejtette el, milyen szép reményeket fűztek hozzá. Mikor ott feküdt a kötözőhelyen Doberdo sziklái között és olasz repülők dobálták le a bombákat, valami nagy szomorúságot érzett, hogy a gyönyörű találmányból embergyilkoló szerszám lett. Pedig mi volt az akkori repülőtámadás a mostanihoz képest? Megátkozott napok és éjszakák során hull le a pusztulás a magasból. A népvándorlás pusztító hordái által megkímélt emlékeket rombol le a huszadik század műveltsége. Világhatalmak szervezik a rombolást, mely békéért imádkozó szelíd embereket fojt meg omladékai alatt. Hiába emelkedik föl a gép ezer méterekre, magával viszi a földről a lélek miazmáit. Azt a tüdeg kegyetlenséget, amivel az elvetemült ember lelövi azt. aki nem tetszik neki. Azt a lelketlen uralomvágyat, mely nemzetén kívül minden más népet csak megélhetésének eszközéül tekint, azt a véres fanatizmust, amely hajtóvadásziatra indul az emberiség ellen. Aki ezeket a miazmákat magával viszi, az nem tisztul meg a legtisztább levegőben sém, akármilyen magasra viszi a repülőgép. És holtan hullanak le az emberek nagy magasságokból. Abból a levegőből, amit meghódított. Pedig nincs gyönyörűbb látvány, mint onnan, a magasból nézni a világot. A rétek üde zöldje, csillogó folyók, erdőkkel prémezett hegyek, életet lüktető városok, kanyargó vonatok, a folyókon úszó gőzhajók. Széles távlatokban az ember lelkét is kiszélesítik és ami beköltözik a szívbe, az a gvönyörködő szeretet. Mekkora fertőzés kell ahhoz, hogy a gyönyörködő szeretet helyett az esztelen rombolás vágya költözzék bele az emberbe? Mert a földön végbemenő pusztulás csak tünete annak a pusztu- j 1 ásnak, ami a lelkekben végbemegy. Ez nem a barbárok szilaj, legénv- I kedő pusztítása, amely nem érti azt. amit lerombol. Ezek iskolázott keresztyének, akik tudják, mit pusztítanak el és nem tudják, milyen mélységes gyűlöletet váltanak ki maguk ellen. Nem tudják, hogyan gondolkoznak százezrek azon, hogy bosszúlhatnák meg ezeket a rémtetteket. Nem támadhat-e valahol egv új találmány, mely százszoros mértékben fizeti vissza, amit most elkövetnek? Mert a szeretetre szeretet felel, az embertelenségre gyűlölet. Nincs-e itt az ideje annak, hogy minden keresztvén ember belássa, mi lehet ebből? Mert ez nem háború, nem az erők bátor összemérése, hanem a lelkek elkorcsosulása. A védelemre felreoülő gépek csak az önvédelem természetes kötelességét végzik. De az ő bátor tiltakozásuk nem szüntetheti meg a lelkeknek ezt a világbetegségét. A keresztyépségnek egész . erejét kell ma kifejteni, ha meg akarja menteni a világot. De ehhez meg kell tanulni a repülőgéptől a felemelkedést. Azt a felszárnyalást, amit a repülőgéptől vártak, mikor megjelent. A túl- emelkedést azokon a korlátokon, mik itt lent a földön elválasztanak, de a felszárnyalás magas, tiszta levegőiében semmivé törpülnek. A keresztyénség magasztos, tiszta levegőjében. Hamvas József. Husvét utáni II. vasárnapon egyházunk minden templomában megemlékezünk arról a szolgálatról, amit az evangélikus sajtó híveink között végez és offertóriumot tartunk ennek a munkának a támogatására. Olvasóink figyelmét ezúton is felhívjuk a sajtóvasárnapra.
