Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)

1944-04-01 / 14. szám

túlfejlődte és komoly kritikával illette a tudomány, a munkásig azonban éppen mohó tudásszomja és a tanulás első élményeinek ha­tása alatt bibliának tekinti őket. Akárhogyan legyen is azonban, a régi munkásság hálás a zsidó­ságnak, hogy képzésében segítője volt és nem figyeli benne a zsidó érdeket. Ezért mai késő törekvésünk, mellyel őket egy a zsidóktól nem befolyásolt műveltségre éá világnézetre akarjuk nevelni, gyanútkeltő kínálat. Ha egy műveltség ilyen határozottan osztályosul és kollek- tiválódik, akkor igen nehéz azt megbontani. Azt is késő hajtogatni, hogy munkás lelkiség csonka a vallás és a hit nélkül. A keresztyénvégnek akkor kellett volna ezt mondania, ami­kor a munkásság a maga életformáját véres verejtékével harcolta ki, — magárahagyva. Az egyház itt talán elszámította magát s nem gondolt arra, hogy valaha az ország népességének csaknem fele az iparból fog élni, s hogy mindezek szellemi állásfoglalására döntő lesz azoké az el­sőké, akikre ügyet sem vetett akkor. Arról sem a munkásság tehet, hogy a nemzeti-történelmi ideoló­giát éppen azok. hordozták, akikkel ő küzdelmében szembetalálta magát. Hidd el, nem lenézzük a munkásságot a művelet lensége miatt, hanem azt látjuk, hogy a régi munkásideológia nehezen tudná bizto­sítani a gyökeres népi hagyománykincsünk, a keresztyénségünk és a történelmi-nemzeti ideológiánk fennmaradását. De fentiekből azt is láthatod, hogy ezekben is inkább az önvád és a megértés szólaltat meg bennünket. Én egy megújított, keresztyén, magyar munkásmű­veltségről álmodom. És ennek alapfeltételeit a következőkben látom: A munkásságot meg kell szerezni a nemzeti célok számára és mű­veltségét át kell hatnia a magyar nemzeti hagyománynak. Az egyháznak, az egyházi befolyásolás ábrándjáról lemondva ha­tározott népmisszióba kell fognia, téríteni és téríteni,, hogy a mun­kásság ne érezzen mást, minthogy az egyház őt valóban Jézus Krisz­tushoz s nem másféle célból akarja vezetni. A magyar történelmi-nemzeti szellemet hordozó vezetőrétegeket meg kell szerezni a szociális gondolat számára, nemzeti ideológiánkat haladó irányban kell újra átgondolni. A nemzetet azoknak kell vezet- niök, akikkel a nép együttérzi magát a maga létküzdelmében. Szoci- lis elszántságtól fűtött magyar nemzeteszmére van szükség, hogy a munkásság újra a nemzetben érezze magát jól. Igazi Magyarország megépítésére egyetlen osztály sincs még ké­szen. Ne fitogtassuk magunkat és ne korholjuk egymást. De készen van egy új magyar embertípus minden társadalmi réteg legjobbjaiból. Ezeknek össze kell fogmok; kiharcolni a haladást! Dezséry László. 'W » k *! r*ri r*- i-—wf i Evangélikus népfőiskoláink útja Mint minden gondolatnak és eszmének, úgy a népfőiskolái eszmé­nek is idő kellett és kell is még, hogy egészen kiforrja magát. Evan­gélikus népfőiskoláink is végig járták és járják ezt az utat. Az evangélikus népfőiskola útja nem Magyarországon indult el. Testvérnépünk, a sokat szenvedett finnek köréből kaptuk a magyar népfőiskola gondolatát. Jellemző ez a finn testvérek tisztánlátására. Egy ízben sokan jártak Magyarországon és sokat tapasztaltak közöt­tünk A megujhodott trianoni Magyarország minden erőfeszítését és jóigyekezetét számba vették. Mégis, látogatásaik után egyet hiányol­tak: nincs néktek népfőiskolátok. Sokszor van úgy az ember életében, hogy a jóbarát veszi észre, mi hiányzik. így vetődött fel a magyar evangélikus népfőiskola gondolata. Ne gondoljuk, hogy ezzel a magyar népfőiskolának az ügye máris rendbe jött. Nem lehetett egyszerűen az északi népfőiskolái típust átültetni. Számításba kellett venni a helyi viszonyokat, meglévő isko­láinkat, tanfolyamainkat, népművelésünket, stb. Súlyosan tévednénk akkor is, ha azt mondanánk, hogy a magyar népfőiskola örök időkre GftNGMSÉLET Chopin, Wagner lépnek elő. (Érdekes, hogy Wagner milyen szenvedélyesen ragaszkodott Liszthez, érezte, hogy neki köszönheti azt, hogy nem kallódott el.) Nem hallgatja el az író a művész sze­relmi életét sem, de ezeket a lapokat olyan művészi módon írja le, hogy egy­általán nem ízléstelen vagy bántó. Liszt törvényesíteni akarta szerelmét, de nem tudott megbirkózni az eléje tornyosuló akadályokkal. Ebből a könyvből is ki­tűnik, hogy Liszt bármerre járt, mindig magyarnak vallotta magát és szerette hazánkat. — Ugyanez a szerző A zon­gora poétája címen Chopin életét is megírta. Chopin élete éppen ellentéte Liszt életének. A dicsőségre vágyó, erős akaratú, életvidám Liszttel szemben Chopin a magábavonuló, tépelődő és szenvedő művész. Élete sem olyan za­jos, mint Liszté. Inkább a magányt szerette, mint a nyilvánosságot és a külföldet. Zongorája kárpótolta min­denért. Muzsikája is olyan halk és ér­zékeny, mint élete. Sorsa tragikus: tüdőbaj viszi el. Életrajza tökéletesen megmutatja őt és kortársait, bár a szer­zőt müve megírásánál sokkal kevesebb forrásmü segítette. S. K. Cervantes: Két kutya beszélget című kis szatírája ^z emberekről halkan és megbocsátó szeretettel mondja el az író véleményét. Nem a maró gúny, (mint azt Swiftnél látjuk), vezeti tollát, ha­nem a közös származás és az emberi gyengeségekben való részvétel. A mű maga irodalmilag csemegének számit, bár filozófiája helyenként ma már kissé túlhaladott és naiv. Mégis, mint valami mesét, a múltnak régi történetét olvas­suk és élvezzük. Ajánlhatjuk. kp. Láttuk A Tavaszi Tárlat ezúttal nélkülözi a régebben annyira szokásos frisseségre való törekvést. Pár évvel ezelőtt még az volt a fő látnivaló a tavaszi tárla­ton, hogy a fiatal tehetségek újszerű próbálkozásaikkal miképpen igyekez­nek kifejezni a bennük lappangó mon­danivalót. Üjabban azonban, így idén is. inkább a régi, immár jól bevált mesterek képeit látjuk viszont. Ez a tárlatnak mindenesetre bizonyos mér­sékletet és tartózkodó előkelősködést jelent. De egyúttal bizony a sablónos- sághoz való kanyarodást is. A már be­futott művészek legnagyobb része nem nyújt semmi újat. Nem látunk fejlő­dést, gyarapodást művészi gondolataik­ban vagy kifejezési eszközeikben. Ko­moly és művészi sokszor, amit festenek, de öregesen megállapodott. Egészen ritka közöttük az olyan állandóan ke­reső és újat hozó művész, mint Merész 5

Next

/
Thumbnails
Contents