Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-03-25 / 13. szám
TbUá&Z u Nem zúgolódom sorsom ellen, de megnyugvással fogadom, mit sújtó ítéleted rám mér: megérdemeltem — jól tudom. Múlandó földi életemben érjen csalódás, baj csapás, kudarc, vész, romlás, gyász is érhet, kínzó betegség vagy halál — De leigázni nincs hatalma a Sátánok, ha ostromol, — a bűnös vágyak elcsitulnak: Égbe nem szállhat földi por! A megkísértés idejében Feléd fordul tekintetem, buzgó imára nyílik ajkam — s a Te Kegyelmed végtelen! Fohászok szárnyán Hozzád szállva bízók leszünk, erősödünk, miként a gyermek anyja kebelén vigaszt és védelmet lelünk! Atyánk, ki eddig megtartottál, védd a magyart, kis nemzetünk vészelje át e szörnyű harcot: Erős várunk légy Istenünk! Dr. Horváth Kornél. ... pedig ha valakiben él Luther... Zilahy Lajos Fatornyok című színművét hetek óta játsszák a Nemzeti Kamaraszínházban. A 106. előadást a rádió is közvetítette. A színdarabról lapunk már megemlékezett. Hogy mégegyszer foglalkozunk vele, azt egy súlyos félreértés eloszlatása teszi szükségessé, meg azután az a hiányérzet, melyet a színműben felvetett probléma meg nem oldása vált ki a nézőből és hallgatóból egyaránt. Kriegs Rudolf budapesti főmérnök nyolc éves korában kerül hazánkba Németországból. Akaraterejével felküzdi magát egy gyár élére. Közben megnősül s egy erdélyi magyar lányt vesz el. Feleségével és Árpád fiával harmonikus családi életet él. Legalább is igy látják a kívülvalók. De nem így Kriegs és felesége. Kettejük életében van egy fájó pont: Kriegs német, felesége magyar; Kriegs evangélikus, felesége pedig katolikus. A két elválasztó különbséget mindkettő, mint mérgei hordozta magában, de hogy ez a kettő el ne mérgesítse harmonikusnak látszó életüket, abban nyert megoldást, hogy — hallgattak róla. , Kriegsben — jóllehet már negyven éve él Magyarországon — egyszer csak feltartózhatatlanul felébred a honvágy. Ezért megveszi szülőházát s lemondva egy előnyös erdélyi szerződésről, vállalja a kevesebb jövedelmet, csakhogy hazamehessen Németországba. Kriegs lázasan készülődik a hazatérésre, felesége pedig vergődik hitvesi hűsége és hazaszeretete között. A szinmű azzal végződik, hogy Kriegs hazautazik Németországba, de egyedül, mert feleségében és Árpád fiában győz a magvar röghöz való ragaszkodás. A függöny legördül, — megilletődve tapsol mindenki. Itt-ott még könny is csillog a szemekben de ugyanakkor nem tud szabadulni a hallgató attól az érzéstől, hogy ebben a színműben a szerző nem adott megoldást. Lehet-e egyáltalában megoldás ott. ahol két ilyen ellentét van férj és feleség között? A tapasztalat az, hogy megoldás ott nem lehetséges. ahol a családi életben éppen a két leglényegesebbről: hitről és hazaszeretetről beszélni a családi élet békességének felbomlása nélkül nem lehet. A harmadik felvonásban Kriegs szemre hánvja feleségének, hogy ezt az egv áldozatot sem tudja meghozni érte, t. i. hogy vele együtt utazzék ki Németországba s ezután ott éljenek, holott ő éppen a békesség kedvéért mennyi áldozatot hozott feleségének. Többek között azt is. hogy gyermekét engedte katolikusnak keresztelni. S ebben a drámai feszült BftNGCmMflFT jobb — mondja —, ha ebbe a hasonlóságba belenyugszunk.” A II kötet 7. fejezete foglalkozik Jézus megkísérté- sével és 6 oldalon át részletezi, hogy Jézus sorjában mire gondolt a pusztában és ezt olyan határozottan dolgozza fel, hogy csak egyszer használja azt a szót, hogy: gondolhatott. A 167. és 168. oldalon Jézus csodáiról beszélvén, egymásután fordulnak elő ilyen kifejezések: Semmi elfogadható bizonyíték nem szól mellette; majd: nem tudom elfogadni; majd: hasonlóképpen nem tudom hitelesnek elismerni. Természetesen a bibliamagyarázók közül előnyben részesíti a kritikusokat és a kételkedőket. A 448. oldalon János evangéliuma 15. fejezetéről és benne a szőlőtőről mondott szavakról azt mondja: ,,Meggyőződésem szerint ezek nem Jézus szavai, inkább csak Jézus szavainak utánzata”. Később az evangélium ugyanezen fejezete 18:25. verseiről így szól: „Majdnem lehetetlen, hogy ezeket a verseket Jézus igazi szavainak fogadjuk el”. Az 500. oldalon Máté evangéliumának Jézus Pilátus előtti fejezetéről azt mondja: „Az egész elbeszélés úgy, ahogyan Máté evangéliumában olvashatjuk, elhihetetlen”. Mindezekre a bőven található példákra a koronát az 521. oldalon teszi, ahol azt olvassuk: ,,Hitt-e Jézus abban, hogy Isten Fia, nem pedig csak Messiás, Isten hírnöke, vagy szolgája? Azt hiszem, igen”. Négy sorral lejjebb: „Hitték-e a tanítványok, hogy Jézus Isten Fia? Jézus földi életében bizonyosan nem hitték ...” Tartozunk az igazságnak azzal a megállapítással, hogy a könyv nyilvánvalóan nem akarja senkiben sem rontani a Krisztusban való hitet, mégis úgy telhetetlen, mint tehetetlen módon agyonmagyaráz és a hit helyett a megérthetőség szintjére szállít alá mindent. Ezért nem sorozhatjuk az építő könyvek közé. A világirodalom egyik angol regényéről bírálói azt mondták, hogy eltévesztett remekmű. Mi erről a könyvről „ kénytelenek vagyunk azt mondani, hogy eltévesztett és nem remekmű. A könyvet a Renaissance könyvkiadó adta ki. A mai papírinségben a felhasznált bibliapapírra jobb lett volna Bibliát nyomatni. K. L. Láttuk A Barabás Miklós céh. az ' erdélyi képzőművészek szövetsége a Nemzeti Szalonban rendezett jól sikerült kiállítást. A kiállításról a napi sajtó szinte egyetemes hallgatással nyilvánított a nagyközönség előtt érthetetlen módon véleményt. Talán abban hibáztak az erdélyiek, hogy nem rendeztek sajtó- bemutatót? Vagy a sajtóbemutatón történt valami? Vagy egyéb okok lappan- ganak a háttérben, ami miatt a szokott elintézési mód szerint csak a kiállítás bezárásának napján jelennek majd meg a bírálatok? Ki tudja? Elég az hozzá, hogy a sajtó hallgatása nem jelenti azt, hogy a kiállítás értéktelen volna. Sőt, ez a kiállítás csupa törekvés és Ígéret. Nagy és kiforrott művész alig van közöttük, annál több ígéretes I tehetség. Kellemes meglepetés, hogy Í csaknem mind ragaszkodik szülőföld5 1 I I l I
