Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)

1944-02-26 / 9. szám

BftNGBIKtfflEf változnak, ezeket tehát újakkal kell helyettesíteni az idő követelmé­nyeinek megfelelően.“ Ez a kommunista tanra vonatkozó magatartás, amelyet gyakor­latinak minősíthetnénk. Ez a „levés“-nek a fogalmából indul ki, amelyet a hegeli dialektika sugalt és amely a szovjet külpolitikának alapját képezi. Ez a külpolitika világítja meg legjobban az egész szovjet-rendszer fondorlatos mesterkedéseit, politikai irányváltozásait és cselekedeteit, amikor politikai szövetségeket minden indokolás nélkül felbont. Franciából fordította: Schreiner Jenő. Egyházunk ifjúsági munkája Ez a cím hatalmas területet nyit meg, ezért sietve ki kell jelente­nünk, hogy nem akarunk itt szólni sem a vallástanításról, sem a kon­firmációi oktatásról, sem az egyház kebelében végzendő levente, cser­kész és egyéb munkákról. Szűkre szabott területen szeretnénk mo­zogni. Szólani fogunk az egyes gyülekezeteken belüli ifjúsági munka kérdéseiről és szempontjairól. Tudjuk, hogy ezzel is óriási lehetősé­geket ölelnek át. A gyülekezeti ifjúsági munka minden nagyobb egy­házközségben, kor esetleg nemek szerint tagozódik. Vannak serdültek körében végzett munkák. Ez lehet a kiindulás. Lehetséges külön a 14—20 éves korúak között folyó munka. Ezek kell, hogy alkossák a tulajdonképpeni magot. És több helyen vannak felsőbb évfolyamokban is csopoitok. A vezetőréteg. Ha nemek szerint is elkülönül a munka, egy-egy gyülekezet körén belül már eddig hat csoportot képzelhetünk ei magunk előtt. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy az ifjúsági munka megoszlik diák-, iparos- és földművesifjúság közötti munkakörökre, melyek K. I. E., ifjúsági egyesületek, ifjúsági Luther Szövetségek, különböző Diákszövetségek néven fejtik ki tevékeny­ségüket. Mi ezeknek a gyülekezeti ifjúsági munkáknak a céljuk? Önkép­zés, (mint minden más ifjúsági munkáé) a keresztyén hitben való to­vábbi megerősítés, a gyülekezeti szolgálatra való felkészítés és a ha- zufias érzés ápolása, erősítése. Egyik növendékem így állapította meg a maga szavaival: azért dolgoznak, hogy abban a gyülekezetben, ahova tartoznak erősebb evangélikusok és jobb magyarok legyenek. Bár­melyik gyülekezeti ifjúsági egyesületünket figyeljük meg, mindegyik­nél tapasztaljuk, hogy kisebb-nagyobb mértékben sikerül is ezeket a célokat megvalósítania. Mint általában az ifjúsági munka, ez is újabb keletű. Valaki na­gyon szellemesen azt állapítja meg a századfordulóról, hogy divattá vált cZ ifjúsággal intenzíven foglalkozni. Ekkor kezdik felismerni iga­zán, hogy mennyi lehetőség szunnyad ennek a munkának a mélyén. Más lesz a jövő képe, ha éppen akkor vesszük kezünkbe az ifjúságot, amikor többnyire eltávozik az egyház közvetlen közeléből. (A konfir­máció után.) Mitsem változtat ezen a megítélésen az, hogy lehettek hűséges, talán hitvalló evangélikusok, akik nem állottak az egyház közvetlen gondozásában, a gyülekezeti ifjúsági munkában és mégis azokká váltak, örülnünk kell nekik. Nem szabad azonban felednünk azt sem. hogy ezek csak kevesen vannak és mi mindenkiért felelősek vagyunk. Kérdezheti azonban valaki, nem túlzás-e, vagy elsőrendű fontos­ságú-e a gyülekezeti ifjúsági munka, amikor a vallástanításban egy­házunk különben is közel kerül mindenkihez s pl. a diákifjúság egészen az érettségiig nevelőmunkánk alatt áll. Tapasztalatból állítom, hogy elsőrendű fontosságú ez a munka. A vallástanámak nincsen ideje egyénileg foglalkozni minden tanítványával. Egyházi iskolában a ta­nítványok nagy száma, a népes osztályok, más iskolákban a kevesebb óra és a szétterjesztett munka erősen megnehezítik ezt. A vallástanár emellett tanár s mint ilyen, kénytelen állandóan az anyag megtanítá­sára fektetni a főcélt. A hittan maga, ha első is, mégis egy tárgy a sok között s hittanból osztályoznia kell. Az ifjúság egy része vágyódik a vallásiam órákon túl a gyülekézti ifjúsági munkában való részvételre. számítva egy éven belül még részesít­hetők ösztöndíjban. Iparosok részére adandó külföldi ta­nulmányi ösztöndíjakra pályázhatnak ipari pályára vagy kézművességre ké­szülő vagy azt folytató, ipariskolát végzett vagy magyar mesternél felsza­badult önálló kézműiparosok vagy se­gédek, akik pályázati kérvényüknek beadása idején 20. életévüket még nem töltötték be. Felhívjuk a pályázókat, hogy kérvé­nyeiket a Budapesti Deák-téri Ag. Hitv. Evangélikus Testvéregyházakhoz cí­mezve 1944, évi május hó 1-éig dr. Bendl Alajos bizottsági jegyzőhöz (Bu­dapest, VIII., Baross-u. 21 sz.) küld­jék be. A pályázati kérvényeknek tartalmaz- niok kell a személyi adatokon és az ál­talános feltételek igazolásán felül an­nak előadását, hogy a pályázó milyen tanulmányt folytat, s milyen irányban, hol, melyik külföldi tanintézetben vagy munkahelyen óhajtja az alapítvány tá­mogatásával tanulmányait folytatni, valamint azt is, hogy ki- és beutazási engedélyt folyamodó meg tudja sze­rezni. A kérvényben hivatkozott mellékle­tek hitelesített másolatban is csatolha- tk azzal a kijelentéssel, hogy folyamodó azok eredetijét felhívásra kész bemu­tatni. A pályázat eredménye ugyanazokban a lapokban fog közzététetni, amelyek­ben a hirdetmény megjelent, az ösztön­díjak kiutalásának részletes feltételeit díjnyertesekkel a bizottság jegyzője fogja közölni. Dr. Tomcsányi Vilmos Pál sk. a bizottság elnöke. Dr. Bendl Alajos sk. a bizottság jegyzője. HÍREK Bűnbánati hét. Ebben az esztendőben — mint már jeleztük is — a püspöki kar rendelkezése értelmében a bűnbá­nati hét febr. 27—márc. 5. napjain lesz. Ezeken a napokon minden este 6 óra­kor a budapesti templomokban isten- tisztelet lesz s a bűnbánati hét befeje­ződik a március 5.-i közös úrvacsora­vétellel. Az igehirdetések tárgya az evangélikus ember bűnbánati kötele­zettsége a családi otthon élete miatt, az ifjúsággal, az anyaszentegyházzal, népünkkel szemben, bűnbánat az imád­kozó életért, az üdvösségért és a ke­gyelemért. Olvasóinkat ezúton is kér­jük, hogy a templomokban kihirde­tendő részletes programmot kísérjék figyelemmel és a bűnbánati hét alkal­main buzgósággal vegyenek részt. Saarisalo Ábel finn egyetemi tanár­nak, aki két hétig vendége ’ehetett a Fébé anyaháznak, elutazásakor 2 ezer pengő külmissziói adományt nyújtott át a Fébé elnöksége a finn egyház Pa­lesztinái (mohamedán és zsidó) misszió­jának támogatására. Saarisalo Buda­pestről Románián és Törökországon keresztül Jeruzsálembe vette útját. Evangélizáciő Győrött. A győri evan­gélikus és református egyházközség közös rendezésében február 21—27. napjain evangélizációt tartanak Jézus a Krisztus címen. Az egyes előadások « 7

Next

/
Thumbnails
Contents