Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-10-11 / 41. szám
MMklHFIIT ellenőrizzük azt, mit tanulnak gyermekeink az iskolában, ellenőriznünk kell azt is, mit olvasnak a felnőtt egyháztagok. Ez sokkal nehezebb feladat, mivel a felnőttek önállósága gyakran gátolja az egyház irányító munkáját, legfőkép kívülről eredő kinyomozhatatlan módon működő erők hatása. Nem pusztán egyházi és vallási tartalmú könyvekre gondolok, hanem a nemesebb szépirodalomra, egyéb, közhasznú művekre is, hogy ne csak a hitmélyítést szolgálja, hanem a közműveltséget is. Minden parányi ismeret, amivel lelkünket gazdagítottuk, minden perc, amivel műveltebbek és nemesebbek lettünk, egy-egy hódító hadjáratot jelent a jövendővel szemben nemzetünk és egyházunk számára. Még az ősz folyamán szétküldöm a könyvtárra vonatkozó tervezetet gyülekezeteinknek, hogy az idő intését megértve, ahol még nincsen, könyvtáralapítással, ahol már van, gyarapításával járuljanak hozzá az ifjúság neveléséhez, egyházunk jövendőjének biztosításához. Az „isten" szó jelentése III. A mai és régebbi magyar nyelvünk szókincsében, különösen a tájszavakban, személynevekben stb. találunk Sanskrit, indiai, perzsa, babiloni, sémita, palesztínai héber és egyiptomi nyelvi hatásokat, ami arra vall, hogy a doni hazában az ugor törzsekkel egyesülő türk, illetőleg szittya törzsek előzetesen a fenti népek közelében éltek másmás helyen, vagy pedig végigvándoroltak ezeken a helyeken, esetleg a sumir függetlenség megszűnte óta. Vonatkozik ez a honfoglalás előtt is itt élő székely népre is, amelynek a nyelvében szintén sok elő- ázsiai és egyiptomi, arab hatás is megállapítható. A ,,sicul” nép az őstörténészek szerint Kr. előtt a XIV—XV. században jött a Balkánon át a Duna vidékére és egy része Szicíliában élt a Caesarokig. Ugyanebben az időben szűnt meg Egyiptomban a turáni hykszoszok uralma, akik onnét kivándoroltak. (A székely „Csaba” megvan a kisázsiai és egyiptomi turáni törzsek nyelvében is. Ősalakja: Karibu, az emberfejű, nagyszárnyú, szentbika. Ebből lett a héber Khérub, a görög Hermész, a latin Griphus, a germán Greiff. Egyiptomi és előázsiai alakja a szónak: Krba, Kyrba, Chiba, Chipa, mely utóbbi alakjában ,,hún madarat” is jelent. Őseink mitológiai lények nevét adták az újszülötteknek a névmágia alapján s így lett Attila fia is „Csaba”). Ezek alapján megvan a lehetőségünk az „isten” szó helyes elemzésére. Ha megvizsgáljuk a Sanskrit nyelvtől kezdve végig a perzsa, babiloni, héber, egyiptomi, görög, latin, francia, német és más nyelveket, akkor megállapíthatjuk, hogy mindegyikben előfordul az isten szóhoz hasonló szó. Ilyenek például a legrégibb sumirnyelvű írott emlék: a Gilgames-éposz vízözöntörténetében „Ut-nap-istim” neve. A babiloni nyelvben előfordul „isten“, ahol „egy“-et jelent. Ez a babiloni szó sumir eredet alapján az ,,as-din”-ből is magyarázható. „As” sumir nyelven ,,egy"-et jelent, a ,,din” pedig „élet'’-et. Ez esetben babiloni nyelven „isten”-nek az volt az értelme, hogy „egyedül élő”, vagyis „egy”. A magyar „isten” szó azonban sokkal régibb eredetű. Ugyancsak előfordul hozzá hasonló szó az ősi Sanskrit iratokban is, ahol a Rigvéda egyik előkelő papi nemzetsége a „Vas-istha“, ami későbbi árja alakja a „Bas-iz-du” uralaltáji szónak s azt jelenti, hogy „Bas-isten tűz-gerjesztője”. Eas-isten volt a mindenség éltető szelleme, a születés, termés, áldás Géniusa. Sanskrit nyelven „asit” létezést jelent, ami értelmileg összefügg Bas-isten tüzével, az élet szellemével. Ellensége Rúdra Shiva, a pusztítás istene s ezért nevezték Pasu-patá- nak, az élet-szellem megölőjének. (A ,.pát, pád” ősi turáni szó és „meg- ölöt” jelent. Pl. Árpád: férfi-ölő.) A sanskritban felcserélték az azonos hangzású „pata, páti” szóval, mely „urat” jelent és így Shiva téves ősi neve: a „Szellem ura”. (Zaratusztra leánya, Porukista nevében is szerepel ez a szó. Elemzése: Bar-ug-iz-du: „Fényes égi tűz gerjesztője”.) Mazda igéi a „Vahistem”. Elemzése: „Bag-iz-du-am”. Jelentése: az „Anya-tüz-gerjesztő tudománya”. A görög vallásban szerepel több ilyen szó. Pl. arasthai: imádkozni. Mögötte szittya szó rejlik. Ur-uz- du-ai: „tűz-gerjesztő úr (hoz) könyörgés”. A „thargélos” volt az újmint a művész műterméből és a filmen hallott szavaiból. Vallásos elmélyülés, meghajlás a Mindeneket Alkotó előtt, ez látszik ezen a kis filmen. A régi művek sikereinek árnyékában újak születnek és bizonyítékai a magyar teremtő szellemnek. Egyes szobrok monumentalitásukban, mások belső mondanivalójuk erejében biztató jelei annak a reménységnek, hogy ha kialakul a keresett ma gyár építészeti stilus, lesz olyan színvonalas díszítő művészet is, amelyik összhangjában a magyar erőt és a magyar lélek sokoldalú gazdagságát lesz hivatva bizonyítani. Kemény Péter. A tállyai evangélikus egyház új iskoláját szép ünnepség keretében avatták fel. Az avató istentisztelet a templomban folyt le, melyen az avatási beszédet Marcsek János esperes tartotta. A nagyszámú díszes közönség a templomot teljesen megtöltötte és soraiban képviselve volt a község és környékének minden testületé és a járás vezető emberei. Jelen volt az ünnepélyen Tors Tibor képviselőházi alelnök, a kerület képviselője is. Az ünnepi istentisztelet után Marcsek János az új iskolát a helyszínen megáldotta, itt illeszkedett bele a protestáns dalárdának művészi éneke; majd a gyülekezet bevonult az új iskolába, ahol az egyházközség első ünnepi közgyűlését tartotta. Gerhardt Béla egyházfelügyelő megnyitója után Zemann Zoltán lelkész ismertette az immáron 151 éves iskola történetét, melyben annakidején Kossuth Lajos tanulta a betűvetést Idők folyamán a régi iskola annyira megrokkant, hogy új iskola felépítése vált szükségessé s ezt a hívek nagymérvű áldozatkészsége és a kultuszkormány államsegélye lehetővé tette. Maier Győző egyházgondnok ismertette az új iskola felépítésének anyagi helyzetét, amely szerint az egyházat még 4500 pengő terheli. Ezután Tors Tibor, a kerület képviselője szólalt fel. örömének adott kifejezést, hogy az új iskola felavatásán köszöntheti az egyházat, mert tudja, hogy minden intézmény, melyet a nemzeti életben az egyház teremt, egy-egy gyökér, mellyel erősíti életét. Az a teher, melyet az egyházak az iskolák fenntartásával magukra vesznek, csak erősebbé, izmosabbá teszik az egyházakat. Úgy formálódik a jövőnk — mondotta — és olyan lesz a nemzet arculata, amilyen lelki felszereltséggel lépnek ki kapuján az ifjú tanulóseregek. A feltámadásra készülő magyar nemzetnek életre-ha- lálra hű fiai legyenek, az egyházuknak is lelkes és buzgó tagjai. Ezután üdvözlések következtek, melyekre az egyházközség nevében Zemann Zoltán lelkész válaszolt. Délután 5 órakor az Országos Luther Szövetség ünnepi vallásos estet tartott, majd másnap az egyházmegye összes lelkészei és tanítói tartottak értekezletet. >-y- ■ irr<----i- i*1 R ádiós istentisztelet. Október 12-én délelőtt 11.15-kor a bécsikaputéri templomból a rádió istentiszteletet közvetít, melyen Botyánszky János mezőtúri lelkész szolgál. 5 l
