Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-02-08 / 6. szám
múltnak örökségét. Most emeljük fel a fejünket és biztató kezdeményezések után dolgozzunk tovább egyetemes énekügyünk érdekében, mert éneklő egyház voltunk s éneklő egyházzá kell lennünk! Pásztor Pál. i -* I j-y rr*n *"* ‘n *~-n ~*~ fi ^ ‘i *‘i * fi ^ ‘n * ' *~ j' -A‘ * Kevesen tudják... hogy Hamaliár Márton bányakerületi evangélikus szuperintendens volt az első, aki egyházi iskoláinkban 1806-ban elrendelte a magyar nyelvtanítást. 1798-ban a nógrádi gyülekezeteket látogatta meg és már ekkor hangoztatta, hogy „oly tanítók, kik előtt a magyar nyelv ismeretlen, azt sajátítsák el, a jövőre pedig csak oly tanítók alkalmazandók, kik e nyelvben jártasak”. Nagy szó volt ez abban az időben. Tudjuk, hogy legtöbb gyülekezetünkben az anyakönyvezést is csak 1840 vagy 1841-től vezetik magyar nyelven. Ö egyébként tót nyelvű Agendát is írt. Többen pánszlávizmussal vádolták. Magyarságára azonban ez a rendelkezése vet mindennél ragyogóbb fényt; hogy az említett Hamaliár Márton szarvasi lelkész is volt s ott is halt meg férfikorának delelőjén. Sírja a várost körülvevő gát oldalán volt mindaddig, míg az egyházközség tetemeit exhumáltatta s a legméltóbb helyre, Tessedik Sámuel porai mellé helyezte el. Sírkövén ez a felirat áll: „Occidit, ut luceat”. hogy egy-egy gyülekezet anyásulásának okai sokszor külsők és kicsinyesek. Béri, Nógrád megyei gyülekezetünk valamikor Szirákhoz tartozott, mint filia. A béri híveknek külön helyük volt a templomban. Régi feljegyzések szerint egy sátoros ünnepen a béri asszonyok — kik hamarabb jöttek — a jobb helyeket elfoglalták. A későbben jövő helybeliek követelték helveiket. Ebből viszály támadt. Valami Vörös János nevű lelkész magát Bérre erőszakkal megválasztatta s bár az 1662-ben Turopolyán tartott congregátio eltiltotta a lelkészkedéstől, 1702-ben mégis anyásultak a bériek; hogv ócsai Balogh Péternek, az első egyetemes egyházi és iskolai felügyelőnek bedűlt kriptában pihenő hamvait 1928-ban exhumálták és nagy ünnepség keretében Kisbágvonban új sírboltba helvezték. Sírfelirata ez: ..Itt nyugszik ócsai Balogh Péter val. b. t. t. a Magvar Honi Ev. Egyház Felügyelője, a Hétszemélyes Tábla bírája, Zólvom és Torontál vármegyék főispánja, Nógrád vm. alispánja, az 1790/91. országgvűlés követe és azon a prot. jogainak ékesszavú védelmezője, szül. 1748. VIII. 25-én, meghalt 1816 okt. 16. Az igaznak emlékezete áldott. U. e sírban alusszák örök álmukat ócsai Balogh Péter .közvetlen hozzátartozói Emelte közadakozásból a Magyar Honi Ev. Egyetemes Egvház. 1928.” hogy Grabbe orosz tábornok 1849-ben Losoncot felgvúitatta. Talán legtöbb kár az evangélikusokat érte. És Pékár Laios nevű lelkészük, valamint sok buzgó hívük áldozatkész fáradsága után mécns felépült a város. Pékár Lajos külföldön is gyűjtött. Több, mint 8000 forinttal tért haza. Magával hozta Van Dyck egvik tanítványának, Kempnek képét, mely azt a bibliai jelenetet ábrázolia, mikor a farizeusok azt kérdik Jézustól: Kell a császárnak adót fizetni, vagv sem? A losonciak nvakas 48-asok voltak s kijelentették, hogv gyülekezetben nem tűrnek olyan képet, mely a császárt juttatja eszükbe. Később Pékár Tamásiba távozván, magával vitte a képet. Az ottani templom falán ma is látható; hogy Losonc szomorú pusztulása idején az ottani evangélikusok hat hónapig tartottak istentiszteletet a katolikus templomban. A plébános, Stromp József, a felekezeti békének nem mindennapi példáját ragyogtatta. képességeik és hajlamaiknak megfelelően magasabb kiképzésben is részesíteni? Továbbá, hogyan és miféle eszközökkel történjék ez? Említett előadás nyomán fel merült bennem az a gondolat is, hogy miután az állami menhelyen csak 15 éves korig gondozzák az arra szorulókat, addig a korig tehát, mikor a gyei meklélek talán a legérzékenyebb minden iránt: nem volna-e célszerű ezeket az evang. fiúkat külön e célra létesítendő evang. nevelőotthonban tovább nevelni, képezni. A kiváló tehetségűek folytatólagos neveléséről azonban feltétlenül gondoskodni kellene. Ügy érzem, hogy a szegénysorsú evang. hittestvérek ilyen irányú felkarolása az evangélikus közösségtudat megnyilatkozásának sok eredményt ígérő és hálás kiinduló pontja lehetne. Természetesen ne akarjunk egyszerre sokat. A legnagyszerűbb eredményeknek is szerény volt a kezdete. Tartsuk szem előtt Cromwell Olivér ama híres mondását, mely szerint „az jut legmagasabbra, aki nem tudja, merre megy’'. Ez alatt pedig azt kell érteni, hogy nem szabad légvárakat építeni, hanem a végcél szakadatlan szemmeltartása mellett, jól megalapozott kezdettel a kínálkozó viszonyokhoz képest kell eljárni. Ezt az elvet később Bismarck is magáévá tette és tudjuk jól, milyen sikerrel alkalmazta politikájában. A közösség eszméjét is a nagy háború termelte ki. Áz legjellegzetesebben a nemzet erejét képviselő hadseregben nyilatkozik meg. A közösség jegyében fog a nemzet és a társadalom is tovább fejlődni. Legelőször azonban az egyháznak kell jó példát nyújtani e téren. Ennek nyomán bizonyára nemcsak követésre talál, hanem tekintélye és az iránta viseltető tisztelet is csak öregbíteni fogja. vitéz nagy-megyeri Nagy Károly ny. altábornagy. KÜLFÖLDI HÍREK Amerika életéből vett számok: Ohio államokban az állások eléréséért folytatott küzdelemben a jelöltek állásaikért 1,000.000 dollárt fizettek. A választási küzdelemben, mely Roosevelt és Willkie között folyt, 34.000.000 dollárt költöttek. A szerencsejátékokra 50 millió dollárt költött az amerikai nép. Az egyik amerikai rádióállomás megszavaztatta hallgatóit a tekintetben, bogy a szerda estéken tartott énekeket bemutató előadások milyen fajta énekkel gyönyörködtessék a közönséget. A rádiótársaság 25.000 levelet kapott. A levélírók 60% egyházi énekeket kért. Si-téli-táborozást tartott ez év januárjában is a svájci egyházak szövetsége. Az ifjak testben és lélekben megerősödötten távoztak a táborokból. Erről a munkáról úgy rádió, mint a napilapok bőséges ismertetést adtak. A külföldi egyházi lapok soraiban mindinkább és mind egységesebbben készülnek az európai és amerikai protestáns keresztyének a legveszedelmesebb ellenséggel szemben folytatott harcra; ez a legveszedelmesebb ellenség: a közöny. G. L. 6 Feleségképző akadémia. A pécsi evangélikus és református egyházak feleségképző akadémiai előadásokat kezdenek, amelyen csak asszony és 16 éven felüli leányok vehetnek részt. Az előadások három hónapon át folynak, hetenként egyszer. Az első hat előadást az evangélikus egyház, a másik hatot a református egyház tanácstermében tartják. Lelkészválasztás Kölesén. A kölesei egyházközség január 26-án egyhangúan Nikodémusz János ormospusztai misz- sziói segédlelkészt választotta meg lelkészének.
