Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-12-13 / 50. szám
A gazdasági könyvek hiányát emeli ki Varga László (Tiszadob). „Hogy erre a kérdésre feleljek: Mit olvasok? azt felelhetem, hogy bizony nem nagyon sokat olvastam olyan könyveket, amelyekből tapasztalatokat tudtam volna szerezni. Igaz, ezzel nem azt mondom, hogy nem szoktam olvasni, igenis szoktam, de nem elég az, hogv az ember jóhangzású, izgalmas regényeket olvasson. Egy gazdaifjúnak egyébre is szüksége van, vagyis volna, ha rendelkezésére állana olyan könyvtár, amelyben gazdasági dolgokat tartalmazó szakkönyvek vannak. Ez hiányzik még nálunk." Gebri Mihály (Kisléta) felsorolja könyvállományát is: „Odahaza van a Tiszta férfiúság című könyv Tóth Tiha- mértól, A keresztyén család című könyv és a Talmud". Hasonlóképpen felsorolja könyvállományát Hegyes Ferenc (Szakoly) is. „Községünkben az emberek nagyrésze újságot olvas, a kevesebbik része történeti könyveket és Bibliát. Vannak egyesek, akik nem olvasnak egyáltalában. Könyvtárunk az nincsen. Nekem van kilenc könyvem, négy történeti, négy gazdálkodási, amelyeket Nagykállóban a szakiskolától kaptam és egy Bibliám." A könyvhiány viszi rá mindenütt a falusi embereket a ponyvaregények olvasására. B. Nagy Gyula (Berkesz) is erről ír dolgozatában: „Én nagyon szeretek olvasni, mert az olvasás tanít, ösmertet, tájékoztat minden felől. Sajnos, nálunk nincs könyvtár. Annál többet olvasok odahaza, minden este olvasom a Bibliát, aztán, mivelhogy más könyvek nincsenek, olvasok ponyvaregényeket is." Sípos Ferenc (Kékese) azon kevesek közé tartozik, aki mindent olvas, akinek rendelkezésre áll minden könyv, amit olvasni akar. „Olvasok odahaza — írja — újságot, történelmi könyveket, regényeket, meséskönyveket, gazdasági szakkönyveket, Bibliát és imádságos könyvet. Ezek mind rendelkezésemre állanak". Már a tanfolyam hatása jelentkezik Terhes Istvánnál (Búj), aki a következőképpen ír: „Odahaza a mi községünkben még nincs teljes mértékben kifejlődve az olvasás, pedig a lehetőség meg volna rá, mert nagyon szép és értékes könyvtár van a faluban. Őszintén be kell vallanom, hogy eddig legjobban tarka regényt olvastam, talán azért, mert olyan érdekfeszítő volt vagy azért, mert ez eddig jobban érdekelt. De azt hiszem, hogy a népfőiskolával megszűnt a tarka regény olvasás és szívesebben fogom olvasni a gazdasági könyveket, mert itt megtanultam értékelni és látom, hogy milyen hasznára lehet az embernek a jó könyv." Nem egy dolgozatban említik a hallgatók a könyvek között a Bibliát. Sztankó András (Nyíregyháza) is azt írja, hogy: „Édesapámtól láttam, hogy Bibliát olvas, én is kezdtem most be- • lőle olvasni." Zenés áhítat Óbudán. A Budapest— III. kerületi evangélikus Nőegylet az óbudai templomban december 14-én este 7 órakor zenés áhítatot tart. Igét hirdet Pásztor Pál segédlelkész. Közreműködik B. Kéry Mária hegedűművésznő, Milin- kovich Gemma operaénekesnő, Peskó Zoltán orgonaművész. A kíséretet Su- lyik Imre karnagy látja el. 6 Az élő gyülekezet kialakítása Az élő gyülekezetek kialakításának kérdése volt a lelkészek megbeszélésének második tárgya. A bányakerületi lelkészértekezleten az élő gyülekezetek kialakítása kérdésében az a vélemény alakult ki, hogy annak nincsen valami ismeretlen és csak ezután felfedezendő csudaszere, csak a munkát kell céltudatosabbá tenni, több hitre, több imádságra és odaadóbb szolgálatra van szükség. A dunáninneni kerületben a nógrádi esperesség lelkészértekezletén elhangzott előadás áldásos munkának állapította meg a lelkésznek azt a törekvését, mikor gyülekezetéből élő gyülekezetét akar formálni. A dunántúli kerületből nyolc dolgozat foglalkozott e kérdéssel. Főbb tételeik: Az élő egyház sohasem lehet az ember, hanem az Isten Szent Lelke munkájának az eredménye. A felelősséget azonban nem | rázhatjuk le magunkról azzal, hogy az élő gyülekezet kialakítása nem i a mi kezünkben van. Élő gyülekezet ott van, ahol az élő egyház, a Krisztus teste realizálódik. A kérdés tehát az, hogy az élő gyülekezet milyen mértékben valósítja meg az élő egyházat. Ha minden a Szent Léleké, akkor miért vagyok én? A lélek útja a gyülekezetembe rajtam keresztül vezet. Ha élő gyülekezetei akarok alakítani, akkor magamnak előbb élővé kell lennem. Veöreös Imre dolgozata a „Lelki- pásztor”-ban is megjelent, megkísérli az élő gyülekezet kritériumát tapasztalati s azután theologiai eszmélkedés útján megállapítani. A tapasztalati úton való megállapítást abban látja az élő gyülekezet, hogy megtelik a templom, az úrvacsorázók száma növekszik, az áldozat- készség és adományozó buzgóság nagy, a gyülekezeti élet zsúfolt programmal dolgozik. Ez azonban még nem jelenti az élő gyülekezetei. A theologiai eszmélkedés útján igyekezve, az élő gyülekezet fogalmát megállapítani, azt mint a hit, szeretet és hitvalló közösséget jelöli meg. Mikor a gyülekezet sóvárogva hiányolja a hitnek, a szeretetnek és a hitvallásnak a közösségét, megérett arra az igére, melyet a kisázsiai gyülekezetnek Sárdesbe küldött az Űr Lelke: Az a neved, hogy élsz és halott vagy. Vigyázz és erősítsd meg a többieket, akik halófélben vannak. Ez az ige pedig az evangélizációt jelenti. Azért minden gyülekezet életében legyen olyan alkalom, mikor az egyházépítő Krisztus ébresztése pergőtűzként rápereghet a gyülekezetre. Az evangélizáció az élő gyülekezetek kialakításának az első eszköze. Azután a lelkésznek hűséggel végzett, mindennapos szolgálata. A legfontosabb igehirdetésünk megújhodása, hogy szóljuk bátran és félelem nélkül azt, ami reánk bízatott. Ehhez járul még a több theologia és a több hit. De hogyan lehet élő gyülekezetünk, ha híveinknek fogalmuk sincs arról, hogy mi az élő gyülekezet? Azért el kell kez- : deni a gyülekezet tanítását. A konfirmációsnak is be kell kapcsolódnia ! az élő gyülekezetek kialakításába. Fontos, hogy gyülekezeti kovász teremtődjék, ami annyit jelent, hogy a lelkész gyűjtse össze azokat, akiket komoly keresztyéneknek tart. Az élő gyülekezetek kialakításában a legerősebb eszköz a lelkipásztor imádsága. A tiszai kerületből egy értekezést olvastam erről a kérdésről. Gondolatmenete az előbb ismertetett cikkel azonos. Mikor az élő gyülekezetek kialakításáról beszélünk, távol van ! tőlünk még annak a gondolata is, hogy a saját erőnkre építsünk s az | evangéliumnak, ami Istennek ereje, a konkurrense legyünk. De hangoztatjuk. hogy ha nem tesszük meg a magunkét, akkor hiába adatott meg nekünk Isten drága ajándéka. Mert az egyháznak a Krisztusban adott üdvösségen kívül nincs nagyobb ajándéka, mint a gyülekezet és hasonlók leszünk ahhoz a haszontalan szolgához, aki elásta a neki juttatott talentumot. Jézus az öt kenyeret és a két halat megszaporította, de azoknak a szétosztását a tanítványokra bízta. A beteget is meggyógyította, de a nvoszolyáját nem vitte utána, hanem azt mondotta neki: Vedd fel a te nyoszolyádat és járj! Az élő gyülekezetek kialakítása dolgában nem lehet csak azon tűnődni, hogy eljön-e az Isten lelke, hanem munkához kell látni. Az élet mozgást, tevékenységet jelent. A gyülekezet akkor lesz élő, mikor a Krisztusról szóló örvendetes üzenetnek ő maga is a hordozója lesz s nem csupán egyesek, hanem az egész gyülekezet lesz a lelkigondozásnak és a-testvéri szeretetnek a szervévé. A gyülekezetnek rá