Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-11-15 / 46. szám
BtNctumag Egyetemes közgyűlés A november hó 7. napjára egybehívott egyetemes közgyűlést az előkészítő tanácskozások és a különböző egyesületek és szövetségek gyűlései vezették be. Az Evangélikus Papnék Országos Szövetsége D. Kovács Sándorné elnöklete alatt ülésezett. Marcsek Jánosné a főtitkári, Bakay Péterné, Büki Jenőné, Schultz Aladárné, Túrmezei Sándorné a titkári jelentéseket terjesztették elő. A papné továbbképzőn dr. Vető Lajosné és Harmati Béláné tartottak előadást. Túróczy Zoltán püspök az özvegy Papnék Otthonában evangélizáló előadást tartott. A papnék szeretetvendégségén Luthár Adám és dr. Vető Lajosné tartottak előadást. Az Országos Tanítóegyesület közgyűlését Somogyi Béla elnök nyitotta meg, előadásokat tartottak, illetve jelentéseket terjesztettek elő: dr. Gyimesy Károly, Istók Kálmán, vitéz Szügyi Károly és Gadányi János. A Magyarországi Evangélikus Lelkészek Egyesülete előbb zárt értekezleten beszélte meg egyes fontos kérdéseit, majd D. Raffay Sándor püspök, elnök megnyitotta a nyilvános gyűlést és lelki egységre intette megnyitó beszédében a lelkészek közösségét. Szeretettel köszöntötte a Lelkészegyesület ülésén elsőízben megjelent szlovák és magyar délvidéki, valamint vend hazatért lelkésztestvéreket. Az üdvözlést Starke Sámuel püspök köszönte meg. Muraközy Gyula Ravasz László püspök és az ORLE nevében üdvözölte testvéri szavakkal a MELE-t és külön is köszöntötte D. Raffay Sándor püspököt 50 éves lelkipásztori és D. Kapi Béla püspököt 25 éves püspöki jubileuma alkalmából. A két jubiláló püspököt a MELE részéről Németh Károly alelnök üdvözölte. A közgyűlésen az évi munkáról Lie. Fizély Ödön főtitkár számolt be. A lelkészegyesület sok érdekes határozatára még visszatérünk. A Magyarhoni Gusztáv Adolf Gyámintézet báró Feilitsch Berthold és Zier- mann Lajos elnöklete alatt nagy érdeklődéssel tartotta meg közgyűlését. A közgyűlés örömmel vette tudomásul, hogy ez évben közel 40 ezer pengőt tesz ki a gyűjtések összege, valamint hogy a Thébusz Aladár kúriai tanácselnök 120 ezer P forgalmi értékű ingatlanát, mint hagyományt a Gyámintézet átvette. A nagy szeretetadományt ebben az évben Dombóvár kapja. Az Evangélikus Egyházkerületek Jóléti Egyesülete dr. Pesthy Pál elnöklete alatt tartott ülésén már 24.400 tagról számolt be és megállapította, hogy az elmúlt gazdasági évben 17 ezer pengőt, eddig ösz- szesen 96 ezer pengőt fordított evangélikus egyházi célokra. * Az egyetemes egyház közgyűlését bevezető istentisztelet a Deák-téri templomban volt 6-án este, melyen D. Kapi Béla püspök János 10:9. alapján arról szólt, hogy az egyház Jézuson át találja meg önmagát, érkezik el hívei leikéhez és érkezik el az élethez. A közgyűlést D. Kapi Béla imája után D. br. Radvánszky Albert egyetemes felügyelő nyitotta meg. Beszédében a magyar honvédség hősi küzdelmeiről, a legfőbb hadúrról, a német nép diadalmas hadseregéről és finn testvéreinkről emlékezett meg. Beszédé2 Egy istentisztelet tanulságai — D. báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő megnyitó beszédéből. — Megelevenedik előttem egy kép, amelyben szimbólumot is látok. Erről olvasom le, eköré csoportosítom mindazt, amit mai megnyitó beszédemben mondani akarok. A kép brosz várost ábrázol, amely romhalmaz. Csak egyetlen épület maradt csodálatos módon sértetlenül, a dombtetlőn álló, az istentelenség múzeumává berendezett templom. Még füstölögnek a romok, de a győzelmes harcosok a polgári lakosokkal együtt már hozzálátnak a templomnak újból templommá való átrendezéséhez. Az istenházát gyorsan megtölti a hívek sokasága, élén szolgálati köntösbe öltözött papjával. így kezdődik meg huszonhárom esztendős szünet után az első istentisztelet, amelynél megrendítőbb nem ment végbe talán még soha. Az első, amit erről a képről leolvashatok, az, hogy az a hatalom, amely most összeomlóban van, valóban az Antikrisztus hatalma, amely nemcsak a keresztyén hitet, de magát a vallást akarja minden formájában kiirtani; hiába igyekeznek a világ egyes országaiban most, a valamikor általuk is vallott, ezt a kétségbevonhatatlan és letagadhatatlan tényt szépíteni. Szörnyű elvakultság, semmivel sem menthető eltévelyedés lenne, ha akadna olyan keresztyén templom, amelyben ennek a hatalomnak a győzelméért imádkoznának. Vigyázzunk! Ide jutna az egyház, ha az örök Isten szolgálatából a politika szolgálatába szegődnék. A másik, amit erről a képről leolvasok, az, hogy a bolsevizmus elleni háború, legyen annak akármi a politikai oka és célja, abban az értelemben keresztes hadjárat, hogy letöri az Antikrisztust s győzelmes előhaladása nyomán napfényre iéphet újból rejtekéből a katakombákba menekült istenhit, felhangozhat a Krisztusról szóló prédikáció, virágozhat a krisztusi erkölcs, osztogathatja áldásait az emberboldogító szeretet s újra épülhet az egyház, nemzet, társadalom, kultúra és mindaz, aminek alapjait a keresztvénség rakta le két évezreden át ezen a világon az emberiség javára. Komoly intelem szól ebből hozzánk is: töltse be egyházunk hivatását a benne rejlő erő teljes megfeszítésével s sugározza az evangélium fényét ne csak falain belül, de azon túlra: a háborúban felszabaduló népek életébe is, amelyek eddig az istentelenség sötétjében éltek. Képünkön különösen megkapott az a jelenet, hogy a meghódított város polgári lakossága és az idegen katonaság — jóllehet, csak az imént még mint ellenség álltak egymással szemben — a templom helyreállítása és az Isten színe előtt való lebomlásban testvérré lett. Megszívlelendő tanítást tartalmaz ez a különböző keresztyén egyhazak számára. Rádöbbenve a közös veszedelmekre, miért ne tudnának azok is testvérként leborulni Isten színe előtt? 4 A hitben való testvéri találkozás egészen természetes dolog kell hogy legyen azoknál, akik nemcsak egy nemzeti közösségnek tagjai, de akiknek még a hite is azonos. Természetes tehát, hogy amikor az ezeréves magyar földnek hazánk testéről erőszakkal leszakított egy- egy darabja a fokozatos történelmi igazságszolgáltatás során ismét birtokunkba jut, a hazatérők soraiban különös örömmel üdvözöljük evangélikus hittestvéreinket. Az őszinte hittestvéri érzés melegével üdvözöltük s köszöntőm e helyről most is kivétel nélkül egyházunk összes hazatért híveit és gyülekezeteit, élükön vezetőikkel. Ügy érzem azonban, mulasztást követnék el, ha külön nem emlékeznék meg azokról a hittestvéreinkről, akik Erdély egy részével, mint a szász egyház tagjai jöttek vissza, de utóbb a szász egyház körében támadt indítás eredményeképen onnét kiváltak, külön egyházmegyébe tömörültek és kérelmükre magyarországi evangélikus egyházunk kebelébe felvételt nyertek. A hazafiúi és hittestvéri érzés melegével köszöntőm erről a helyről a jugoszláv állam felbomlásával hazatért bácskai országrész és Muravidék evangélikusságát is, annak minden egyes hívét, tekintet nélkül arra, hogy melyik népcsoportba tartozónak vallja magát. Amilyen örömmel állapítom meg, hogy magyar, szlovák és vend testvé-
