Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-11-08 / 45. szám
wmmiT mögöttünk anyagi teljesítőképesség és áldozatosság szempontjából, tehát a maguk arányszámához mérten 4—500.000 pengőt is elő tudnának teremteni, ha egyszer átértik. a kérdés fontosságát. — Ezzel aztán gyönyörűen megoldódnék az olcsó magyar biblia kérdése, mert olcsón kell a nép kezébe adni. Pedig még sok egyéb anyagi könnyebbség is mutatkozik, mert a Brit és Külföldi Bibliatársulat valószínűleg egészen olcsón engedné át a biblia nyomatására, kiadására és terjesztésére vonatkozó rrrnden meglévő felszerelését, helyiségét, személyzetét, stb. 3. Lehet-e most, a történelem leghatalmasabb méretű világháborúja idején ilyen nagyszabású vállalkozásba fognunk? Először is, mint az anyagi kérdésnél láttuk, nem is olyan „túl nagyszabású” ez a vállalkozás. Másodszor pedig elsőrendű lelki és missziói kérdésekben (már pedig a bibliaterjesztés folytonosságának, sőt lehetőleg fokozásának biztosítása igazán az) Istennek engedelmeskedő egyház sohase vizsgálhatja az emberi szempontból alkalmas vagy alkalmatlan helyzeteket, hanem csak egyedül Isten akaratát. Azokban a kényszerítő körülményekben pedig, amelyek a 123 év előtti szabad elhatározás után végre mégis a megvalósítás felé kényszerítenek bennünket, vájjon ki nem ismerné fel világosan Isten akaratát? S az idők is mindig akkor alkalmasak. amikor Isten annak tartja. Ha ezt a szempontot latolgatták volna őseink, se a reformáció, se a magyar protestantizmus nem jött volna létre mind a mai napig, se pedig egyetlen iskolánk, templomunk vagy intézményünk. Mert háborúk és rossz viszonyok mmdíg voltak. A jövőt pedig úgy se lehet kiszámítani, mindenfélekép csak Isten kezébe kell tennünk. De bármilyen legyen a jövő, bibliával a kezünkben sokkal bizakodóbban nézhetünk elébe, mintha egyszercsak észrevesszük majd, hogy még bibliánk sincs! 4. Nem hallgathatjuk el végül azt a nézetünket sem, hogy az önálló Magyar Bibliatársulat a magyar protestantizmus „érett férfiú- ságának” kérdése is. Gyöngeségnek, gyermekcipőnek, belső erőtlenségnek jele az, ha egy egyházat más nemzet egyháza kénytelen ellátni ,,kenyérrel”. Kiskorúság. Maga még nem képes előteremteni a „kenyerét”, adni kell hát neki. Valamikor, nem is olyan rég, még 1850 és 60 közt is, amikor még mindig bibliaégetések, elkobzások, üldözések, betiltások divatoztak Magyarhonban, igazán jó és szükséges volt ez a derék gyámság. Életkérdés volt. De most már derék gyámjaink is azt gondolhatják magukban: hát sohse fog ez a gyermek a maga lábán megállani? Nem valami kóros elkényelmesedés esete forog itt fenn? Még mindig nekünk kell ellátni az „élet kenyerével”? Bizonv mi azt hisszük, sok igazsága volna, ha ilyenképpen gondolkodnék rólunk. Azért az önálló Magyar Bibliatársulat mielőbbi létrehozása érett fér fiúságunk és magyar becsületünk kérdése is! Farkas Zoltán. Vészharang III. Még nem újultunk meg! A teológushiány belső okainak vizsgálata után egy pillantást kell vetnünk egyházi életünk belső hibáira is. Mert amikor elsőnek a hitetlenséget, Isten megszentelő Lelkének erejében való kételkedésünket állítottam oda a teológushiány első okának. — akkor a legnagyobb okot és bajt állapítottam meg. Az igazi, mély keresztyén hit hiánya mindenfajta egyház vesztét okozhatja, hát még egy olyan kicsiny egyházét, mint amilyen hazánkban az evangélikus. Pedig a pusztulás veszedelméből még alig csak most lábolt ki, pár évtizede, és most újra veszedelem fenyegeti. Hitetlenségünk, — vagy szebben kifejezve: — hitünk elégtelen volta pedig annak a következménye, hogy nem győztük még le azt a nagy válságot, amelyik az elmúlt világháborúval tört reánk. Még nem tekinthetük vissza az elmúlt harcok és helytállások győztes diadalmával, hanem annak minden elért kis sikerét féltőn kell dédelgetnünk. Ma, a múlt hibáiról beszélve, egyszerűen azt szoktuk mondani, hogy mindennek oka őseink nagymérvű liberalizmusa volt. amelyik felőrölte evangélikusságunk belső erejét. Ezért a megújulás, — haegyszerü rendeietközlés, stb. Ezeket pl. egy egyházmegyei ügyvivő is elvégezhetné. Az esperesek pedig valóban az élre állhatnának egyházmegyéjük hitéletének szolgálatában. 4. Az egyes gyülekezetek életében esetlegesen bekövetkezett inactivitás azonnali kiküszöbölése érdekében a megfelelő eszközök alkalmazásától ne riadjunk vissza. A közérdekét a köznek nemcsak joga, de kötelessége megvédeni. 5. Az egyes egyházkerületek jegyzőkönyveiből külön lenyomatként annyi példányszámot kellene elkészíttetni a püspöki jelentésből, hogy minden lelkész kézbevehesse minden egyházkerület püspökének jelentését. Meríthetnénk így egymás hitéből hitet, erejéből erőt, nemes törekvéseiből tapasztalást, bajaiból okulást, elhatározásaiból buzdítást. 6. Egyházmegyék és egyházkerületek vezetése, illetve kormányzása kapcsán szükségképpen megvont „adminisztrációs" elhatárolások ne lehessenek oly határvonalakká, amelyek előtt megtorpanhatna az egy hit, lelki összetarto- zandóság, az evangélikus testvériség, az egymásnak egymásért való szolgálat, — az Egyházegyetemben rejlő legtökéletesebb egység. Az egyházkerületek mesgyéjén találkozó egyházmegyék, az egyházmegyék határvonalában álló egyházak vegyék fel a legszorosabb kapcsolatokat egymással, mert csak eggyek lehetnek még akkor is, ha látszólag külön állanak. Mindezek csak gondolatok. S amikor ismételten is megmértem azokat az egyházért élő, egy pillanatig sem aggodalmaskodó lelkem mélyén, úgy éreztem, hogy önkéntelenül is jövő formálódik abban a jelenben, mely lehetőségeket hordoz magában. Ezek a lehetőségek sokkal többre mutathatnak rá azokban, kik mélyebben, jobban s így kétségtelenül bölcsen vághatnak utat, törhetnek mesgyét nem a jövő felé, hanem a jelenben, hogy jól felkészülve érkezzünk oda, ahová oly sok rettegést, félelmet, bizonytalanságot és aggodalmat küldünk előre követségbe. Kemény Gábor. Otthon és front között A finn katonalelkészek lapja a „Köti ja kasarmi" (Otthon és kaszárnya), mely lelki összekötő szolgálatot végez a finn otthon és a front között, magyarnyelvű számot adott ki. (Az újságot dr. Björklund János finn tábori püspök szerkeszti.) Ezt a magyar nyelvű számot megküldik a magyar harcoló katonákhoz, akiknek bizonyára sok tanulságai fog szolgálni. A rendkívül szépen megszerkesztett, építöiratnak is beillő újságot (12 oldal terjedelmű), érdekes részleteivel, mi is bemutatjuk. Bárcsak lenne magyar katonaujság, mely így tudná táplálni az arcvonalban küzdő katonákat! Részletek az újságból: Kallio Kyösti, a finn nemzet földművelőből lett miniszterelnöke, aki alig a téli háború befejezése után Manner- heim tábornok ölébe roskadva halt meg, egyizben a következő felhívást intézte a finn katonákhoz: „Mindenkit felhívok, aki ebben a nehéz időben a hazát szol- j gálja, hogy olvassa a bibliát. Őseink I évszázadokon át mind a szorongattatások, 3
