Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1941-10-25 / 43. szám

MfflKUSÉLEÍ

to Orais rmteslá

Most már harmadízben rendezi meg az Országos Bethlen Gábor Szövetség az Országos Protestáns Napokat. Az ünnepségek sorozatát D. Raffay Sándor püspök rádióbeszéde nyitja meg a Deáktéri templomból október 26-án d. e. 11.15-kor. D. u. 4 órakor kezdődik és 27., 28., 29-én mindennap d. u. 4 órakor folytatódik a Deák-téri templomban a közös evangélizáció: „Magyarok, imádkozzatok!" címmel. Mindennap két előadás, naponként a következő sorrendben: vitéz Sréter Ferenc és dr. Ecsedy Aladár, Bereczky Albert és dr. Mády Zoltán, dr. Ecsedy Aladár és dr. Mády Zoltán, vitéz Sréter Ferenc és Bereczky Albert.

Október 27-én nyílik meg az Országos Protestáns Kíilmissziói tanfolyam a Fóti-úti templomban s nov. 2-ig minden délután 4 órakor folytatódik.

Október 28-án a Magyar Prot. Irodalmi Társaság egyházzenei szakosztályának felolvasó ülése d. e. 9 órakor a Zeneművészeti Főiskolán, d. u. 6 órakor a Magyar Prot. Irodalmi Társaság irodalmi délutánja a református teológiai akadémia dísztermében (Ráday-u 28.), este 8 órakor a Soli Deo Gloria délvidéki estje a Zeneművészeti Főiskola nagytermében.

Október 29-én az Országos Református Lelkészegyesület közgyűlése (IX., Ráday- u. 28.), este 6 órakor (IX., Lónyai-u. 4/c.) protestáns cserkésztisztek országos konferenciája. Este 7.20-kor D. • Kovács Sándor püspök rádióelöadása a magyar reformátorokról, este fél 8-kor egyházzenei ünnepély a Zeneművészeti Főiskolán.

Október 30-án protestáns lelkészkonferencia a Szabadság-téri ref. templom épületének nagytermében, d. e. 10 órakor. Ugyancsak ebben az időben protestáns közgazdász konferencia a fasori gimnázium dísztermében, továbbá a Köz- gazdasági Egyetem aulájában (IV., Szerb-u.) protestáns egyetemi és főiskolai hallgatók nagygyűlése. D. u. 4— 6-ig alsó középiskolások konferenciája a Vigadóban, a Deák-téri és a Kálvinién templomokban. D. u. 5—7-ig protestáns jogászkonferencia (Kálvin-tér 7.); orvoskonferencia (Szabadság-teri templom nagyterme); mérnökkonferencia (IX., Kálvin-tér 7.); tanárkonferencia (IX., Lónyai-u. 4/c.); ujságírókonferencia (Vilma királynő-út 7.). Este fél 8-kor protestáns irodalmi és művészest a Magyar Művelődés Házában.

Október 31-én három rádiós istentisztelet; 9 órakor a Kálvin-téri templomból, prédikál dr. Enyedy Andor; 10 órakor a Bécsikapu-téri templomból, prédikál D. Kapi Béla; 11 órakor a Koháry-utcai unitárius templomból, prédikál Halmágyi János. D. e. 11 órakor az ENOSz kézimunkavásárának megnyitása (a Deáktéri leánygimnázium tornaterme). D. e. 10 órakor felső középiskolások reformációi emlékünnepélye a pesti Vigadóban. D. e. 12 órakor protestáns cserkészek nagygyűlése a pesti Vigadóban. A gyűlés után a cserkészek koszorúzó futárlánca indul protestáns nagyjaink emlékműveihez, illetve sírjaihoz. D. u. 4 óra- órakor a Magyar Evangéliumi MunkásEllentétek

Heiler, hozzánk betért német egyetemi teológiai tanár a huszas évek elején megjelent, s a katolicizmusról írott nagy munkájában írta azt, hogy a római egyház s maga a katolicizmus is, szervezettségében, hitéletében és dogmatikájában az ellentétek sorozatát mutatja. Világhíressé vált eme tételét korunk már lassan elfelejti s azt sem akarja észrevenni, hogy ez a megállapítás ma már nemcsak a katolicizmusra, hanem az egész keresztyénségre vonatkoztatható.

Európa valamennyi keresztyén egyháza arról panaszkodik, hogy növekvő teológus-hiányán nem tud segíteni. Ugyanakkor Amerikában a Moody Bible Institute hallgatóinak száma 1000, externista látogatója 1300 és levélben tanít ez az intézet 1400 ifjút. Németország 18 fakultásán állítólag 39 növendék van, vannak fakultások, mint pl. Kiel, ahol egyetlen egy növendék sincs, Amerikában pedig minden teológiai iskola zsúfolt.

Az amerikai ifjúság gyakorlati magatartását jellemzi a mozi, autó, jazz és cocteil iránti meleg érdeklődés s mégis ugyanezen a világrészen a keresztyén ifjúsági összejöveteleken ötezres számban jelenik meg Amerika jövőjének színe-virága. Sok jel szerint ez az ifjúság komolytalan, de ugyanakkor életprogrammjának tudja azt, hogy az egész világ megjavítása érdekében felkészüljön egy jobb jövőre. Ismeri az európai ifjúságot, melynek különösen harci erényeit értékeli s látja azt, hogy az európai ifjúság a legszebb egyházi munkásság ellenére is egészen a világiak kezében van, önmaga azonban szívesebben akar hallgatni a több és természetesebb bizalom okából az egyházi vezető férfiakra.

Európában most tör fel a missziói vágy egyházszerte s minden európai gondolkodás abban az elhatározásban összpontosul, hogy a keresztyénség nélkül élő Kelet megismerje az evangéliumot. Erről az álmáról és vágyáról az európai teológusok és hívők semmi áron nem akarnak lemondani, bár a külrnisszió munkalehetőségei ma a legminimálisabbak. Amerika nem beszél arról, hogy ő is így látja a helyzetet, s nem is adja fel a misszionálás gondolatát, sőt misszionálni akar továbbra is. De számunkra egészen ismeretlen területen. Túl Roosevelt elnök politikai elgondolásán, ma ahány amerikai szekta él, mindegyik titokban arra gondol, hogy mihelyt az első hajók szabadon közlekedhetnek az európai kontinens felé, százas kötelékekben indulnak meg a mi európai egyházaink felé. Napilapjainkban óvatosan lapul meg egy-egy hírecske arról, hogy mondjuk a Jehova tanúi c. szekta ismét kezd tevékenykedni. A magyar s a többi európai történelmi egyház püspöki kara és világi vezetősége úgy látja, hogy elmúlt a szekták veszedelmes korának ideje, de ugyanakkor azt is észre kell venni, hogy újabb hullám betörése előtt állunk. Idősebb lelkészek világosan emlékeznek arra, hogy az első világháború utolsó hónapjaiban európaszerte milyen nagy mozgolódás volt a szekták területén, úgy látszik, hogy napjainkban az újabb megindulás gondolata már megint megszületett. Ahogy az amerikai kegyesség földrajzi szakértői meg tudták rajzolni az első, második, harmadik és negyedik ébredési mozgalom történelmi és földrajzi grafikonjait, ugyanúgy készülnek már a térképvázlatok arról, hogy milyen területen milyen amerikai, s már köztünk időző szabad kegyesség fogja itt és amott megkezdeni evangélizációs körútját. A magyar protestántizmus ez évi nagy ünnepségein szóbakerül ismét az unióra való emlékezés, s az élő nagy egyházak lelkészei szinte öntudat alatti veszélyeket sejtenek meg, amikor keretek nélküli ökumenikus gondolatokkal vannak eltelve s ugyanakkor egyházainkban minden vonalon feltünedeznek az ecclesíolás-mozgalmak és emberek, akiknek közbenjöttével majd közegyházaink egészen új és váratlan problémák elé kerülnek.

Az európai keresztyénség hallgatásra kényszerült, vagy hallgatást vállalt. Többmilliónyi európai keresztyén lélek nem sejti, s többezer európai lelkész nem hallott soha egy szót sem arról, hogy milyen az az öt pont, amelyet XII. Pius pápa a béketárgyalások megindíthatása érdekében megszövegezett. Úgyszintén azt sem tudják, hogy milyen az a másik öt pont, amelyet az anglikán püspökök pótlólag hozzászövegeztek az első pontokhoz. Amerikában kimondhatatlan népszerűségre tett szert Stanley Jones indiai misszionárius,