Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-08-09 / 32. szám
EÄffllkUSELET vigyázni kezdenek a faji tisztaságra és 2. mert sok egyéni tragédia szemlélete előtt állunk, mindent meg kell tennie mindenkinek, akinek alkalma és módja van erre, — legfőképen természetesen a felelős tényezőknek, — hogy felvilágosító cikkek, előadások, propagandafilmek segítségével minél hamarább és minél határozottabban olyan közvélemény keletkezzék, amelyik magától értetődően kizárja és lehetetlenné teszi a zsidó és nemzsidó közötti érzelmi, (házasságot célzó) kapocs létrejöttét. Ennek a felvilágosító hadjáratnak azonban egészen világos és reális körülményeket kell létrehoznia. Nevezetesen nem szabad békétlenséget szítania, hanem arra az ősi magyar mellérendelő elvre gondolva és afelé irányulva természetessé kell tenni azt, hogyha vannak zsidók, akikkel együtt, akik mellett élünk, életünk velük vérségi kapcsolatok felvételére sohasem jogosult. Ezzel hazánknak és magyarságunknak tartozunk. Természetesen azzal is azonban, hogy törvényszabta életlehetőségeiket tiszteletben tartjuk és tényként fogadjuk el. Iskoláinkban pedig, még ott is, ahol zsidó növendékek vannak együtt a nemzsidókkal, nyugodtan beszélünk a kérdés eugeneti kai oldaláról, megvilágítva azt, hogy amennyire rossz a nemzsidó számára egy zsidóval kötött házasság, ugyanolyan rossz a zsidó fél számára is. Kevesen lehetnek olyanok, akik szerencsésen hasznot húzhatnak belőle, többen az olyanok, akiknek élete tönkre megy ebben. A felvérek helyzete mindig bizonytalanabb és határozatlanabb, mint a bárhová tartozó tisztafajúaké. Kemény Péter. Hit és tudós IV. Biológia és a „sejt-lélek”. A hitet érdeklő másik, modern szaktudomány a biológia, melynek tárgya a mindenség minket személyesen érintő kérdése: az élet. Az élet a biológia szerint csak szerves anyaggal együttesen észlelhető. Az élő anyag főeleme a fehérje, amelynek fele szén-atóm, egvhatoda pedig hidrogén-atóm. A többi más anyag. A fehérjék albuminok és globulinok. A peptikus emésztés fehérjetermékei: a metaproteid, pro- teosé, pepton. Összetett fehérjék a mucin, casein, nucleoproteid, részben a gelatin is. Az emésztő nedvek: a pepsin, trypsin trypsinogen, erepsin kémiai hatására ezek a fehérjék felbomlanak amino-savakra és a sejtek építését, fenntartását, működését szolgálják. Fontosabb amino-savak: a glvkokoll, alanin, phenylalalin, tyrosin tryptophan, histidin. Az élő szervezet energiatermelése az oxidációs folyamatokon alapszik, melyekben az oxidációs katalizátorok (oxidase, katalase, flavin, valamint a borostyánkősav, fumar^av) segítségével a szénhidrátok felbomlanak oxigén hozzájárulásával széndioxidra és vízre, ugyanakkor kinetikai és hőenergiák szabadulnak fel a szervezet céljaira. Az életfolyamatok ezenkívül a szövetnedvekben lévő elektroli- tektől: a kálium-, kálcium- és nátrium-iónok jelenlététől is függnek Az élő szervezetben tehát roppant bonyolult mikrokozmikus fizikai és kémiai folyamatok mennek végbe folytonosan, amelyeknek az a célja, hogy az életet fenntartsák, a szervezetet kiépítsék, regenerálják és hajtó erőkkel ellássák, baj, betegség, zavar esetén a bajon segítsenek. Ha elgondoljuk, hogy egy ember szervezete milliárd és milliárd autonóm, élő sejtnek a munkaszövetsége és magasabb életegysége, akkor érezzük, hogy a modern biológia a maga anatómiájával, szövettanával, biokémiájával a legrészletesebben „leírhatja” a szervezet életműködését a maga roppant bonyolult voltában, de a folyamatok mögött lévő „egészet”, a tervszerűen, célszerűen, szinte tudományosan dolgozó és érvényesülő életvalóságot nem bírja felfogni megmagyarázni, elemezni. A legegyszerűbb egysejtű lény életében annyi titok, annyi érthetetlen csoda van, hogy a biológusok már az egyes „sejt- lélek”-ről beszélnek, amely a sejt bámulatos működését irányítja. Nyugodtan várt mindenki addig, amig a házigazda kezébe vette az új kenyeret, keresztet rajzolt rá, felszelte s mindenkinek adott egy-egy karéjt belőle. Azt éreztük mi is, hogy a kezünkben lévő kenyér jelképe a nagy magyar ke- ; nyérnek. Az volt az óhajtásunk — kor- ! mányzó urunk szavaival —, hogy ki- j csínynek, nagynak, szegénynek, tehe- ! tösnek mindig egyformán jusson, bőségesen. A magyar kenyér ünnepe még folyik ; szerte az országban. A föld áldásáért J nem szűnik meg hálát adni a mi népünk. ; És a szent ünnepnapok befejeződvén, ! újra átadják helyüket a dolgos hétköz- I napoknak. Pásztor Pál. A népfőiskola nemzeti nevelése „Jeruzsálem, Jeruzsálem, ki megölöd a prófétákat és megkövezed azokat, akik tehozzád küldettek! Hányszor akartam egybegyüjteni a te fiaidat, miképpen a tyúk egybegyűjti kis csirkéit szárnya alá! És te nem akartad." (Máté 23:37.) Krisztus Urunknak erre a fájdalmas próféciájára emlékeztet egyházunkban azoknak az előrelátása, lájdalma és aggodalma, akik magyar földön is megindították a népfőiskolák szervezését. Első népfőiskolánkat külföldi példák és ösztönzések hívták életre. És a mi népfő- I iskolánk a legalább hírből ismert kül- I földi példákhoz ma is hasonlít, sőt kell I is, hogy mindvégig hasonlítson valami- J ben: az evangélium szolgálatában. Ez a szolgálat az evangélium népének minden intézményét valami nemzetfeletti jelleggel ruházza fel. Ez a nemzetfelettiség azonban semmiben sem hasonlít a nemzetköziséghez, sőt avval szöges ellentétben áll. Az evangélikusság (és általában a protestantizmus) egyházi szervezkedése mindig nemzeti jellegű, a mi egyházunk minden nemzetfelettisége mellett sem nemzetközi, hanem mindig magyar, német, dán, vagy finn evangélikus egyház. Bizonyos, hogy az evangélium szolgálatában álló népfőiskolák sem verhettek volna nálunk gyökeret, és nem bátoríthattak volna másokat hasonló munkára, ha mi egy dán vagy egy finn evangélikus népfőiskolát hoztunk volna ide mindenestül, esetleg átfestve íikító nemzeti színűre. A mi első népfőiskoláink külföldi példák nyomán s mégis belső szükségből támadtak, nem tudn,i idejében-e még, vagy már későn. De nem jöhettek létre hamarabb, csak akkor, amikor megérezték a belső szükséget, amikor már nagyon nyugtalanított a bibliai próféciának szószerint reánkvonatkozó intelme: „Jeruzsálem, Jeruzsálem, ki megölöd a prófétákat és megkövezed azokat, akik tehozzád küldettek ! ..." Akik ezt a próféciát és ennek a mi pusztuló népünkre való vonatkozását az önzetlen jóakarat és megfelelő látókör birtokában igazán meg tudják érteni, azok mindnyájan megegyeznek abban a célkitűzésben, hogy az evangélikus népfőiskolák a nemzet nevelői is akarnak lenni ezen a földön. Fajbiologia és az „egyéniség törvénye”. A fajbrológia azt is megállapította, hogy a sejt központjában, a nucleusban lévő titokzatos kromoszómákban, génekben előre meg van határozva az ivadék természete, amely öröklődik és mindig érvényesül benne időközi kereszteződés esetén is az azonosság alaptörvénye, Ez a célkitűzése a népfőiskolának nem olyan másik vagy járulékos feladata, amelyet aztán még külön kellene összhangba hozni az evangéliumi lényeggel. Ez a célkitűzés nem kívülről rákent máz a népfőiskolán, hanem a belső lényeg3 \
