Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-07-26 / 30. szám
1 ÍMUKÜtHtr vevőkre és megvetette az alapját a finn-társadalom legszélesebb rétegeiben folyó komoly és maradandó értékű néprokonsági munkának A második világháború előestéjén volt 1939 nyarán Lappenranta közelében a következő finn-ugor lelkészösszejövetel, amelyen azonban éppen a fenyegető háborús viszonyok mialt csak kisebb számban vettek részt. (10 magyar, 10 iinn és 10 észt lelkész részvételével.) Az egyház tudományos vezető férfiai szintén látogatásokat tettek egymás országaiban. így Sopronban és Budapesten a következő helsinkii egyetemi tanárok tartottak előadásokat: Saarisalo, és Alanen professzorok, Helsinkiben pedig Podmaniczky és Deák professzorok. A magyar keresztyén egyetemi ifjúságnak szintén vannak kapcsolatai a finnekkel az alábbi protestáns diákegyesületek révén: a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség, a Protestáns Diákszövetség és a Keresztyén Ifjúsági Egyesület, melyek a megfelelő finn Keresztyén Diákegyesületekkel állanak összeköttetésben. Ennek a cikknek megírását többek között az a körülmény teszi időszerűvé, hogy a második finn-ugor lelkészkonferenciának éppen ezen a nyáron kellett volna megrendeztetnie itt Finnországban. Molnár Rudolf. KÜLFÖLDI HÍREK A svájci egyházközségek tiltakoztak a fotóriporterek azon cselekedete ellen, hogy azok az esketési szertartásokat éppen akkor zavarják, amikor a legkomolyabb cselekmények folynak a szertartásban. Tiltakozásuk eredménye az, hogy az esküvő alatt a templomban semmiféle fényképfelvételt nem engedélyeznek. A francia református egyház anyagi ügyeinek rendezése érdekében az egyházi adókat 40°/o-kal felemelte. A Theologische Literaturblatt két érdekes theologiai mű ismertetését hozza az 1941 július 4-iki számában. Az egyik könyv Uttendörfer: Zinzendorf christliches Lebensideai s e könyvében a szerző a lutheri kegyességet hasonlítja a Zinzendorf s korunk kegyességéhez s azt állapítja meg, hogy korunk nagyon utánozza a Zinzendorf kegyességét. A másik mű Schiink Edmund: Theologie der lutherischen Bekenntnisschriften. A mű rendszere részben hasonlít Barth dogmatikájának alapötletéhez, de a kivitelben érdekes rendszeres teológiai tanításokat ad új formában. A német kultuszminiszter a középiskolák négy alsó osztályára korlátozta a . vallástanitást. Ez a rendelet a jövő tanévben lép életbe. A szovjet által birtokba vett Stanis- lauban, mely most ismét a tengelyhatalmak kezében van, istentiszteleteket lehetett tarani a vörös uralom alatt is. Az egyik egyházi épület kijavítása érdekében offertoriumot tartott az egyházközség az összegyüjtendő 200 rubel megjelölésével. A pénz egybe is gyűlt. A gyűjtött pénzek között volt egy 50 rubeles is. Az orosz-német háború kitörése napján tették le a barcelonai evangélikus templom alapkövét. 6 szénnel, melyet fogóval vett el az oltárról, a prófétához repült s illette annak a száját ezt mondván: Imé, ez illeti ajkaidat és hamisságod és bűnöd elfedeztetett. Ez volt az ő prófétává való avatása, s boldogan jelentkezik: Itt vagyok Uram, küldj engehiet. Sok beszédnél és magyarázatnál többet mond a szeráfok éneke, az égő szén szimbóluma s a próféta engedelmessége. A szó nem éri azt föl, mikor az Isten jön az emberhez közel. Ezt érezzük vallásos élményeinkben is. Hitünk központjában van a váltság gondolata: Krisztus a mi Megváltónk. Az értelem számára világos beszédben hirdeti ezt az apostol, mikor azt mondja: Nem aranyon, nem pénzen, hanem drágalátos véren, t. i. a makula és a szeplő nélkül való Bárány, a Krisztus vérén váltattunk meg. De ennek a gondolatnak életet ád az énekköltő Gerhardt Pál, mikor nagypénteki énekében minden világos dogmatikai magyarázattal meg- sejtteti a Krisztusban való váltsáfg boldogságát. A szónál többet mond az ének és a zene, mikor lelkűnkből ég felé tör: Bűnömnek büntetése Volt rajtad óh igaz. Megváltóm szenvedése Lön nékem a vigasz. Ki méltó a halálra, Itt állok én szegény Irgalmad esdve várva: Add el, ne vesszek én. Amikor a szó kevés, akkor sokkal többet tud kifejezni az ének. a zene, de a kép is. Zinzendorf gróf a drezdai képtárban nézi, nézi a tövissel megkoronázott Királynak az Ür Jézusnak a képét. S az többet mondott neki minden tantételnél, melyet a váltság elméletéről írtak és beszéltek. A lelkében csodálatos érzések kezdenek ébredezni s ezek ajkaira adják ezt a sóhajt: Ezt tette Ö én érettem, vájjon mit teszek én Öérette? Hogy mit tett azután a tövissel koronázott Királyért, az az egyháztörténet igen tanűságos fejezetét képezi. Vannak alkalmak, mikor a szó már keveset mond. De van mögötte valami csodálatos dolog s annak az erejét érezzük, sejthetjük. Mit ismerhetünk meg a hétpecséttel lezárt könyvből, amit az Ür Jézus tört fel? A Jelenések könyvének hatodik részében olvassuk János apostol látomásait a pecsétek feltörésével kapcsolatban. S látomása ez volt, amikor a Bárány feltört egy pecsétet a hét pecsét közül, hallotta egyikét a négy Lénynek szólni mennydörgésszerűén: jer elő, jer elő. És nézte és látott hófehér paripát és aki megülte, íjj volt a kezében s kapott egy koszorút s kiment győzve-győzni. A második pecsétnél tűzpiros paripa, a harmadiknál fekete s mikor a negyedik pecsétet törte fel a Bárány, pejparipa jött elő. Mit akart az apostol nyilvánvalóvá tenni ezekkel a képekkel, a különböző színű paripa-jelenésekkel? Megértették azt az akkori gyülekezetek? Vagy a pecsét feltöréséhez fűzött képek és látomások még rejtélyesebbé tették a dolgokat? Nem lett volna helyénvalóbb, ha egy- egy pecsét feltöréséhez prédikációt fűzött volna? Nincs semmi jogunk feltételezni, hogy a gyülekezetek ne értették volna meg. Apokaliptikus időkben voltaképen ilyen dolgokat értenek meg az emberek igazán. A szabadságharc leveretése után minden magyar megértette Tompa Mihály allegóriáját: a Madár fiaihoz, a Gólyához. S mikor 1867 után I. Ferenc József Magyarországra jött látogatóba s Arany János megírta a Walesi bárdok című balladáját, mindenki érezte e hazában, hogy mit akart mondani a költő, kire, mire vonatkozik a vers minden sora. Nem a szó beszélt. Mert az nem lett volna elég. Hanem az, amit akkor az egész világ érezett. Amit János a pecsétek feltörésekor látott s amit hírül adott az üldözött keresztyéneknek, azt azok megértették. Jobban, mintha hosszú prédikációkat írt volna nekik. A hófehér ló, a koszorú diadalt jelent. Fehér lovon nem mentek háborúba. Hisz az biztos célpont lett volna az ellenségnek. Fehér lovon a diadalmas hadvezér vonul be. Krisztusé lesz a győzelem. Kezében az íjj az evangélium ereje, nála a korona és győzve-győz. Nemcsak az első évszázadban győzi le ellenségeit, de ha az utána következőkben újból találkozik velük, akkor is győz. Mert Ö győzve győz. De a pecsétek feltörésekor újabb és újabb fejezet lesz nyilvánvalóvá az emberiség történetében. A tűzpiros paripa elveszi a békét a földkerekségétől. A fekete lovon ülőnek a kezében mérleg van s azt mondva, hogy egy mérce búzának egy dinár az ára. Az éhínség hírnöke. Az éhség pedig a szegényeket sújtja. A bort, az olajat nem bántja. Aki pedig a pejparipát megülte, annak a neve Halál volt. S a
