Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-07-19 / 29. szám
rességi másodfelügyelő foglalta el az elnöki széket s olvasta fel Csatáry Elek megnyitó beszédét, mely azzal a negatívummal zárult, hogy sivár volt az es- peresség élete az elmúlt esztendőben is. A csonka pozsonyi esperesség területén lévő négy gyülekezet közül csak a somorjai képviseltette magát öt kiküldöttel. Az esperesi teendőkkel megbízott alsószelii lelkész sem jelent meg, hogy számot adjon sáfárkodásáról. Az alesperes azonban jelentette, hogy az alsószelii lelkész úr közvetlenül az egyházmegyei közgyűlés előtt néhány nappal elküldötte neki az aktákat, hogy azok alapján tegyen jelentést a közgyűlésnek a csonka pozsonyi esperességben lévő gyülekezetek állapotáról. Az alesperes dícséretreméltó buzgósággal végezte el azt a munkát. Bár, amint mondotta, villámháborúra nincs berendezkedve s nem az utolsó pillanatban kell az aktákat beküldeni. Az alsószelii lelkész megérzése pedig igen helyes volt, mikor az aktákat az illetékes fórumhoz küldte be. Schrődl Mátyás alesperes a mosoni gyülekezetről szóló jelentésében regisztrálta a Délvidékkel visszatért 70 ezer német evangélikus felszabadulását. Pós Dezső és lie. Fizély Ödön viszont megemlékeztek arról, hogy a délvidékiek közt nagyszámmal tértek haza magyar és szlovák evangélikusok is, akiknek fel- szabadulásán és hazatérésén egyaránt örvendezünk. A gyülekezeteknek egyhangú nézete volt, hogy a csonka mosoni és pozsonyi esperesség egyesítése nem vált be. Lie. Fizély Ödön felszólalásában kifejtette, hogy addig, amíg a kerület az elválasztást ki nem mondja, jogilag mindig moson-pozsonyi esperesség vagyunk. A szétválasztással járó huzavonának azonban nincs semmi értelme. A kerület megkérdezésünk nélkül egyesített, tehát csak egyszerű logikai műveletről van szó. Minden további nélkül, azon az alapon, hogy nem volt szerencsés művelet, mondja ki a szétválasztást. A lelkészek anyagi helyzetének a javítására azt a javaslatot kívánja életbeléptetni, hogy úgy, mint a tisztviselők, a lelkészek is kapják meg a 15°/o-os drágasági pótlékot. A gyámintézet is ülésezett. A püspök úr 50 pengőt küldött a mosoniaknak. A közgyűlés ezt az összeget Dunaszerda- helynek szavazta meg. Mi lesz esperesség sorsa, ha szétválasztják? A csonka Moson mehet a maga útján. De a csonka Pozsonyról azt a tervet kovácsolják, hogy egyesítik s a neve s a kerete ez lesz: PozsonyNyitra-Bars-Hont egyházmegye. Az alsó és felsőszeli lelkészek már be is jelentették, hogy a terv mellett vannak. Ez azonban nem a kérdések tisztázásához, hanem még nagyobb zavarhoz vezetne. Azért a somorjai gyülekezet azt az álláspontot képviseli, hogy a jogfolytonosság és a tradíció alapján állva, ha csonka keretek között is, de ragaszkodik a pozsonymegyei esperességhez. A régi dunáninneni egyházkerület 116 egyházközségből állott s tudott élni 35 gyülekezettel 20 esztendőn keresztül. A régi pozsonymegyei esperesség 17 egyházból állott. Csonkaságának aránya ugyanolyan, mint a kerületé volt. Isten kegyelmében bízva hiszi, hogy csonka- sága nem lesz hosszú ideig tartó. Erre pedig minden reménysége megvan, hisz országunk területileg állandóan nagyobbodik. Lie. Fizély Ödön. tárd ki végtelen nagy ég rejtélyes és szent könyvedet előttem. Ebben a sóhajban pedig kifejezésre jut az az igazság, hogy amire az ember a maga erejéből képtelen, az mégis csak elérhető lesz, ha az ég megnyílik. A pecsétet mi nem tudjuk feltörni. De legyen az a könyv hét pecséttel is lezárva és tartalmazzon bármennyi rejtélyt és titokzatosságot, mégis feltöretik. S azután az se fontos, hogy mi abból a hét pecsétes könyvből, mely feltöretik, mindent el tudjunk olvasni, semmi rejtély és titok ne legyen a számunkra. A fontos, hogy tudjuk azt, hogy van valaki, akinek hatalom adatott az égen és a földön és az feltöri a hét pecsétet is. S a legfontosabb, hogy őt egész szívvel, hűséges odaadással szeressük. Mert ő az út, az igazság és az élet. Ö törte fel a hét pecsétet. Ö róla tesz bizonyságot a János Jelenésekről szóló könyv ötödik fejezete. Ö pedig az Űr Jézus Krisztus. Ünnepélyes, méltó keretek között történik a hét pecsét feltörése. Jelentősége túlszárnyal minden földit. Az égben történik az Isten dicsőségének a színe előtt. János apostol elragadtatásában az égben királyi széket lát. S aki rajta ült, olyan volt, mint opál és karneol. A trónt szivárvány övezte köröskörül. Mintha smaragd lett volna. Körülötte más huszonnégy trónus volt s azokon huszonnégy vén ült. A ruhájuk hófehér s mindegyik fején aranyból koszorú. Hét tüzes fáklya égett a trón előtt. Kristályhoz hasonló üvegtenger volt előtte. A trón körül négy Lény állott. Mindegyiknek hat-hat szárnya volt s tele voltak csupa szemmel elölről és hátulról. Szünetet nem tartottak s nappal-éjjel ezt mondották: Szent, szent, szent az Isten, az Űr s Mindenható, aki volt, s aki van s a jövőben lészen. S a huszonnégy Vén együtt énekel s leborulnak a királyi szék előtt, amelyben székel Az, aki teremtette a nagy minden- séget. » Ebben az égi környezetben látja az apostol a trónon ülőnek a jobbjában a hétpecséttel lezárt könyvet. De nemcsak látomása van. Hanem hallja egy hatalmas angyal szózatát: Kicsoda méltó, hogy a könyvet megnyissa és a pecsétet feltörje? Az eredmény: És senki sem az égben, sem a földön, sem a föld alatt, nem tudta a könyvet megnyitni és beléje nézni. Erre János olyan szomorúságot érzett, hogy hangos sírásban tört ki. Pedig szerette volna tudni, hogy mi lesz a Krisztus követőinek a sorsa, milyen jövő várakozik reájuk? Hasztalan, az titok marad örökre. De a Vének közül az egyik vigasztalja: Ne jajgass! S azután kijelenti, hogy Dávidnak hajtása megnyitja a könyvet és a hét pecsétet. A fényes mennyei gyülekezetben pedig látja a trónus és a négy Lény és a huszonnégy Vén között a Bárányt állam. Ügy látszott, hogy le volt vágva. Vagyis szenvedéseinek a jeleivel jelent meg az Űr Jézus. Hét szarva és hét szeme van. A szemek Istennek a hét szelleme, melyeket ki szokott küldeni az egész földre. A Bárány odament és elvette a könyvet a trónon ülőnek a jobbjából. Nem erőszakkal, se nem csellel. Az Atya adta a kezébe. Mire a négy Lény és a huszonnégy Vén arcra borult a Bárány előtt. Kezükben hárfát tartottak és arany csészét, mely tele volt töm jénnel. Azután új dalt énekelnek: Méltó vagy, hogy elvedd a könyvet, hogy feltörjed annak pecsétjeit. Mert megöltek téged és saját véreddel megváltottál minket minden törzsből, minden nyelvből, minden népből, minden fajtából s tettél a mi Istenünknek királyokká és papokká s uralkodni fogunk a földön. De énekbe fog az angyalok serege: Méltó arra a megölt Bárány, hogy hatalmat, kincset, bölcseséget, erőt, dicsőséget, tiszteletet és hálát nyerjen. A teremtett mindenség dicsénekével záródik az égi jelenet: A trónon ülőnek s a Báránynak legyen hála és tisztelet, dicsőség és erő örökkön-örökké. János apostol így tett bizonyságot arról, hogy aki feltöri a hét pecsétet, az a Bárány. így helyezi az Űr Jézust a világtörténelem központjába. Ő ad értelmet, Ö vet világosságot minden dolognak, minden titoknak. Hatalmas, mély gondolatnak lett az apostol a hirdetője. Alig múlt el egy félszázad attól az időtől, hogy Jézus a Golgothán, a gyalázat fáján sóhajtotta el, hogy „elvégeztetett.” A saját népe megtagadta őt s nem akarta Messiásnak elismerni. Cézárok, hatalmas imperátorok uralkodtak a nagy római birodalomban, kiket az „isteni” jelzővel 4
