Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-06-07 / 23. szám
mfflMSig dete gyakran a különböző indítóokoknak nagyon bonyolult megnyilatkozása. Hess Rudolf esetében nem lehet kizárólag a fiziológiai befolyásra hivatkozni. Ezt a feltevést egyébként Berlinben is elvetették, ahol meglehetős őszinteséggel arra törekedtek, hogy Hess lépésének magyarázatánál tekintetbe vegyék a jellemét és mindazokat a feljegyzéseket, amiket még kalandos vállalkozása előtt papírra vetett. Ilyenformán megvilágítva a dolgot, a Hess-féle ügy kívül esik a vitán és kizárólag az emberi síkra helyeződik át. így érdekesebbé válik a dolog. Hess nem a félelem befolyása alatt repült Angliába, sem azzal a szándékkal, hogy elárulja hazáját. Az a tény, hogy feleségét és gyermekét Németországban hagyta, azt igazolja, hogy minden bizonnyal az volt a szándéka, hogy Németországba még visszatérjen. Semmi egyéni érdek nem vezette őt, amikor erre a lépésre vállalkozott. Politikai barátai tudják, hogy Hess nem akart segtíséget nyújtani az ellenségnek, nem akart hadititkokat kiszolgáltatni és nem akarta őket megakadályozni abban a küzdelemben, amelybe belefogtak. Társai továbbra is tisztelettel meghajolnak az előtt az idealizmus előtt, amelyet ő egész életében hirdetett és amelyért őt a párt filozófusának nevezték. Hess szerény és magánytkedvelő ember volt. Hosz- szantartó sétákat szokott tenni, mintegy kerülte az embereket. Egyszerű életet élt. Szerette a művészetet és a zenét. A bátor, derék férfiúnak és az ideális álmodozónak különös keveréke volt. Egy gondolat ejtette rabul: a béke helyreállítása Megvetette a bolsevizmust és féltette tőle Európa jövőjét. Azt gondolta', hogy Anglia és Németország között szükséges az együttműködést helyreállítani. Azt hitte, hogy ilyen vakmerő vállalkozással gondolkodásra késztetheti majd'a harcoló feleket. Lehetséges, amint Berlinben mondják, hogy tévedett azokban a reális lehetőségekben, amelyeket egy békeajánlat nyújthat és hogy erős humánus érzése eltakarta előtte a valóságot. Szándéka azonban nemes jellemet fed fel. Nincsen igazuk az embereknek akkor, amikor gúnyolják az „álmodozó embereket” és amikor figyelmen kívül hagyják a véletleneket. Ezek az álmodozó emberek néha bizony a jövő érdekében dolgoznak. Ha cselekedetük korainak és elsietettnek is látszik, mégis a holnap eseményeit készítik elő azáltal, hogy mintegy felrázzák az ember lelkületét. Ezek az emberek azok, akik az új gondolatokat, az új eszméket terjesztik. A hivatalos közlemények megállapították, hogy Hesst megváltó gondolat vezette, ennek ellenére jó német maradt. Ezek a megállapítások nagyban elősegítették Hess magatartásának megértését. Az ő esetében a lemondásnak, az önfeláldozásnak és a mély eszmében való teljes felolvadásnak „wagneri” motívumát ismerhetjük fel. Nem tudjuk, hogy Hess bízott-e vállalkozásának sikerében s vájjon azzal a bizonyossággal repült-e el, hogy sikerülni fog-e az angolokat egy megegyezéses béke szükségességéről meggyőzni. Mi inkább azt hisszük, hogy olyan ügy érdekében akart harcolni, melyet üdvösnek tartott: teljesen áthatva küldetésének tudatától, egyáltalában nerr, mérlegelte a siker lehetőségeit. Az ember Dürernek „Melankólia” című meszetére, Parsifalra, a német romantika nagy mítoszaira gondol. Ezért kezdeményezésének semmi köze a politikához, az államérdekhez és az anyagi érdekhez. Eljárása kizárólag a lélektan, az erkölcs, sőt a vallás körébe vág. Bismarck szokta volt mondani: Azt látjuk, hogy a háború hol kezdődik, azt azonban nem tudjuk sohasem, hogy hol végződik. Ezt a végzetszerű összefüggést akarta Hess azáltal megszűntetni, hogy vég- hezvitte ezt a veszélyes tettét, amelyben még az életét is kockára tette. Repülőgépe elrepült Anglia felet, ahol mindenféle veszélynek ki volt téve. Hess azonban dacolt a veszélyekkel, mert fel akarta áldozni magát. Sajnos, Hess nem tudja a háború menetét megállítani, mert a háborúnak megvannak a maga törvényei, megvan a saját fejlődési fokozata és a háború kiesik azoknak az ellenőrzése alól, akik azt elindították. Még soha egy nemes és önzetlen cselekedet azonban nem veszett teljesen kárba a világon. Hess „őrültsége” sokunkat érint és talán némi világosságot vet KÜLFÖLDI HÍREK Genf Calvin Társasága legutóbb tartott gyűlésén szomorúan állapította meg, hogy a külföldi teológiai hallgatók részére létesített alapítványi helyeket a jelen tanévben senki sem vehette igénybe. Jelentkező minden államból volt, de kiutazási engedélyt e célból egyetlenegy állam sem adott A Keresztyén Ifjúsági Egyesületek vezetői két évi szünet után gyűlést tartottak St. Gallenben. Főként svájciak vettek részt a gyűlésen s főként német nyelvű kiküldöttek. Baron János szlovéniai evangélikus esperes érdemeiről így ír az egyik külföldi evangélikus egyházi lap; Baron János, Marburgban székelő pályatársunk már március 7-én a drávamenti Marburg városában átvette a 33.000 lelkű város vezetését. Adott pillanatban lefegyverezte a szlovén rendőrséget, elűzte a szerb katonaságot és behozta a városba a német katonaságot. May lelkészt viszont, aki gyülekezetében akart maradni az események sodrában is, a német állam rendelte haza március 30-án, hogy a politikai változások ideje alatt megkíméltessék mindenfajta incidenstől. A brassói evangélikus diakonisszaház ez év őszétől kezdve otthont nyit a születésüktől nyomorék női betegek számára. A svájci teológusok és lelkészek májusi konferenciáján a következő előadásokkal szerepeltek az előadók: „Az evangélium üzenete a mai kor emberének" volt a főtétel s erre a nagy kérdésre három előadás hangzott el: Az igehirdetés tartalma, Az igehirdetés formája s kifejezései, Az igehirdetés feladata és célja. Ez utóbbi előadást Brunner tartotta. Betegek vasárnapja címen akar a nyugateurópai keresztyénség több csoportja egy vasárnapot az egyházi év böjti időszakából felhasználni. Az angol keresztyénség május 10 és 11-én tartott nyilvános nagygyűlést, amelyen a Canterbury érsek és a római katolikus érsek is résztvettek egy sereg protestáns vezetőlelkésszel. A megbeszélések feltűnő két tétele: Nemzetközi keresztyén rend. Keresztyén rend Nagy- ' británniában. Weatherhead angol lelkész prédikációjából egy mondat azon a vasárnapon, amikor Angliát a legerősebb bombázás érte: Ha mi azt állítjuk, hogy Isten a mi oldalunkon áll ellenségeinkkel szemben, tévedésben vagyunk Az is bizonyos, hogy Isten a világot nem a németek által akarja kormányoztatni, de azt sem akarja, hogy a világ a brittek kezében legyen. Isten azt akarja, hogy az ,egész világ egy nagy család legyen. Nekünk azért kell imádkoznunk, hogy Istennek tervei minél gyorsabban megvalósuljanak s maradandók legyenek. Mexikóban lesz ez év nyarán a vasárnapi iskolai világszövetség nagygyűlése. Görögkeleti istentisztelet Londonban a légitámadás alatt: „A húsvéti ünnepi istentiszteletet egy iskolahelyiségben 5
