Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1941-05-10 / 19. szám

maium it visszaélt vele. Ezt kell hirdetnünk, ha tisztességes életet és erős nem­zetet akarunk, nem pedig attól várni a nemzet szaporodását, hogy fel­ébresztjük a testi vágyakat benne és az ébresztőknek még halás köszö­netét is szavazunk. 2. A biblia nem azt mondja, hogy mindenáron szaporodnia kell az emberiségnek, hanem csak Isten azon akaratát fejezi ki, hogy ő az éle­tet fenn akarja tartani. Erre azonban úgy oltotta belénk a vágyat, hogy az az ember életének természetes, magától értetődő kívánsága legyen, mint az evés, vagy az ivás. Aki túlhajtja az étkezést: falánk, aki ez ivást: iszákos. Aki pedig élete döntő tényezőjének a testi vágyakat tartja, (már pedig az erotikus jelenségek erre indítanak) az paráznaságot tanít és házasságtörést hirdet. Éppen a regények azok, különösen a modernek, amelyek egyenesen kultuszt űznek a testi szerelem leírásából. Ez nem természetes, hanem bűnös. Mert kiteregeti azt, ami ha nem bűn, (házasság) akkor magánügy, ha meg bűn, akkor rossz példa, bármeny­nyire ízlésesen adják is elő. Hogy pedig ami természetes és magánügy, az nem tartozik másra, azt a legjobban az bizonyítja, hogy magáról nem beszél egy ember se szívesen, legfeljebb másról, vagy a kalandjai­ról. Mindenki érzi azt, hogy minden testi életre tartozóban van egy kis megszégyenítés a másikra, ha megtárgyalják, ezért nem beszélnek a házastársakról sem. És ezért nem beszél szívesen senki ilyenről a másik nemhez tartozó előtt sem. A szemérem velünk született égi adomány és az erotika, vagyis a testi dolgokról való szabad beszéd ezt sérti. 3. A cenzúra ejthet hibákat, olyanokat is, aminőket Harsányi említ, de mégsem lenne szabad azokat a sérelmeket, amelyek így estek, azzal viszonozni, hogy bibliát, nemzetet, nemzeti életet könnyű kézzel, mint érvet a fejéhez vágunk. Az író nem határozta meg tüzetesen az ero­tika fogalmát, csak testi vágyak és testiség jelentése van annak, aho­gyan használja. Azt azonban, úgy véljük, éppen mint író aláírja, hogy az élet folvamatossaga nemcsak az erotikától függ. Ä test és testi élet nem szabad, hogy olyan döntő legyen, még akkor sem, ha testben élünk e földön. És éppen a bibliai idézetek az emberről egészen más képet festenek. Szívből ajánljuk: ne tessék csak vaktában idézni a bibliát, mielőtt az egésznek szelleme át nem hatotta az idézőt. Az erotika a művészetben természetesen egészen más megítélés alá esik. Bár azt hiszem, tévedés hogy erotikának, erotikusnak neveznek mindent, ami ruhátlan. A mű­vészi módon ábrázolt test sohasem ébreszt bűnös vágyakat az ember“ ben, hanem csak tisztákat, szépségben való természetes gyönyörködést. Kisfaludy Stróbl Zsigmond példának hozza Vénusz születése című szob­rát, amelynek egy másolata a pécsi szülészeti klinikán áll és amelynek műkőből készült egyik lábát a szülésre menő parasztasszonyok egészen elcsókolták azzal a kívánsággal, hogy gyermekük is ilyen szép legyen Ezt, mint mondjuk, természetes érzést, senki sem kifogásolja. De a szép test szépségének élvezete még nem erotika, és ezért kár is bele keverni olyan vitába, amelyik a testiség túlhangsúlyozása felett pattant ki. Az alkoto művésznek nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy műveivel nevelje a szépre, annak meglátására közönségünket. A tiszta, természe­tes szép meglátására és nem arra, amelyikhez az buja vágyakat köthet. Éppen az a művészet, hogy megragadja az embert a tisztaság, minden mellékgondolat nélkül. És az az egyik legjobban elítélő egy műre, ha csak mellékgondolattal szemlélik, vagy olyan, hogy ennek helyet enged. Az igazi szépség csakugyan ,,az élet teljességéhez tartozik”, amint a szobrász mondja, de nem az „élet teljessége”, ahogy az újságíró inter­pretálta. Kemény Péter. A angyalföldi Luther Szövetség máj. 4-én tartott szeretetvendégségén, mely az anyák tiszteletének volt szentelve, D. Kovács Sándor püspök tartott elő­adást. Tanárnőválasztás. A budapesti evan­gélikus testvéregyházak leánygimnáziu­mába a képviselőtestület Bohár Gabriella tanárnőt helyettes tanárnővé választotta. Kérelem. Szerkesztőségünk kéri a lel- készi hivatalokat, hogy az 183B—1840 között, állítólag Paks, de lehet, hogy közelebbi, vagy távolabbi szomszédságá­ban született Szedlacsek Éva anya­könyvi adatait keresse. Az a lelkészi hi­vatal, amely megtalálja ezt az anya­könyvi bejegyzést, értesítse szerkesztő­ségünket. Az anyakönyvi adatokat ke­reső családtag a fáradságot szívesen és kellően honorálja. tél dicsőséget?" (Mt. 21:16.) Ismételem: igenis, a gyermekek szája által. Ne ves­sük meg, hallgassuk az ő bizonyságtevé­süket is! Pásztor Pál. <**i ^ '■1 *■ ' KÖNYVISMERTETÉS Szabó Géza: Geschichte des ungari­schen Coetus an der Universität Wit­tenberg. 1555—1613 Halle, 1941. 158. o. A Dunavölgy protestantizmusát akarja Németországgal megismertetni az a so­rozat, amelyet a Halle-Wittenbergi egye­tem magyar lektorátusa ad ki. A sorozat második köteteként jelent meg a witten­bergi egyetem magyar coetusának tör­ténete. A szerző bőséges előtanulmányok után dolgozta fel a magyar protestantiz­mus történetére olyan fontos adatot. Bőségesen ismerteti a korabeli forráso­kat, leginkább azoknak pontos, szósze­rinti közlésével. Müve, mint tudományos mű, eredeti latin nyelven közli ezeket, amik emiatt a történettudománnyal nem foglalkozók számára kissé megnehezíti a feldolgozást. Viszont anyag, forrás akar lenni, és olyan dolgokat közöl, amik eddig, ilyen átfogó összeállításban még nem jelentek meg sehol. A műnek tanulsága és meglepetése van az olvasó számára. Megtudjuk belőle azt, hogy a magyar coetus csak a népi magyarokat foglalta magába. Nem zárta ugyan ki azokat sem, akik a nemzetiségekből akartak volna belépni, de mivel a be­lépés szabad volt, azok tartózkodtak tőle. Innen ered, hogy a coetus tagjai, mind magyarok nevükben is. A coetus sikszor, mint ,,natio ungarica" szerepel, bár tagjai a Dunavölgy tudományos és társadalmi érintkezésének nyelvén, lati­nul, beszélnek. Érdekes egy-egy jegyző­könyvben annak felsorolása, hogy az egyetem vezetősége mely nemzetek kedvéért tartja fontosnak a latin elő­adási nyelv megtartását. Csaknem mind dunavölgyiek. Melanchton is a ked­vükért tart latin nyelvű prédikációkat, és ezért ragaszkodnak inkább hozzá. A ragaszkodásnak azután döntő szerepe van a magyar protestántizmus megosz­lásának kialakulásában is. Melanchton ismert és neki sokszor felrótt „kripto- kalvinizmusa" döntő befolyást gyakorol a kereső, kutató fiatal magyar lelkekre és előkészíti a kálvinizmus elterjedését, és a fiatal magyarok barátkozását neves református tudósokkal. A coetus életét is döntően befolyásolja ez. Eleinte, az unitárizmus elleni döntő állásfoglaláskor még az egyetem egészének szelleme nyi­latkozik meg a kialakuló és a coetus részéről is leszögezett hitvallásban, később azonban, mikor 1574-ben Ágost herceg hadat üzen a kriptokálvinizmus- nak, a coetusnak is védekeznie kell. 1592-ben kiutasítják a coetust az egye­temről a nevezett ok miatt, és bár még egyszer visszatérhet, évek múltán, újabb élete azonban csak ideiglenes, 1613-ban végleg feloszlik. Érdekesek azok az ada­tok is, amelyek a belső életre vetnek fényt. Az idegenben élő magyarok összetartásáról, az elszigeteltségről, ame­lyet a német nyelv tudásának hiánya okoz és tudományos érdeklődésükről. Az éppen ennek a könyvnek legnagyobb érdeme és értéke, hogy kevés szóval sokat mond, sok adatot közöl és sokfelé mutat utat. Hisszük, hogy hézagpótló

Next

/
Thumbnails
Contents