Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-05-10 / 19. szám
wmum Foglyok angyala (Wrede Matild élete. — Magyarra átdolgozta: Farkas Zoltán.) — Nem, nem, várjon csak! Előbb teljes bizonyossággal ki kell tapasztalnom, nincs-e a Csillagnak harapós és rugós kedve ma is? Semmikép se szeretném, ha megsérülne. — Na most már, — nyújtotta át a szerszámot az izzadó és rákvörös embernek —, azt hiszem, minden életveszély nélkül folytathatja. Csillagnak sem kellett többet gondozás nélkül szűkölködnie. Így sikerült neki lassan-lassan, a sok csalódás és szomorúság ellenére is, kemény türeleihpróbák árán betörni ezeket a vad fatuskókat a rendes polgári életbe. Akadtak aztán percek, órák, amikor gazdag sugárban tört fel az öröm szívében. Amikor észrevette, hogy a beoltott csíra mégis csak megeredt és már más gyümölcsök teremnek rajta, mint azelőtt. Egy nap nagyobb pénzösszeget kellett Matildnak feladnia a postán. A postahivatal majdnem napi járóföldre feküdt tőlük. Befogatott s az egyik toivolai munkás ült a bakra. Toronymagas, sötét ábrázatú férfi. Matildon kívül nem igen akadt volna még valaki Finnországban, aki kocsisnak fogadja egy ilyen útra. Pedig az út maga sem volt valami barátságos. A rengeteg óriásfenyői komoran hallgattak, a sötét út mélységes csöndjében csak a lovak egyhangú trappolása verte a félelmes, egyhangú ütemet. Hirtelen megszólal a kocsis és hangja rekedtes a belső izgalomtól: — Igaz, hogy nagycsomó pénzt viszünk a postára? — Igaz. Még ma fel kell adni! — hangzik azonnal a nyugodt válasz. A kocsis egészen hátrafordul. Szava meggyorsul és hátborzongató suttogássá reked: — Akkor nem értem, hogy mer keresztül hajtani velem ilyen sötét erdőn? Teljesen egyedül! Nem tudja, ki voltam? Micsoda bandita? Nem nagycsomó pénzért, de néhány vacak márkáért is embereket tettem el láb alól! Nem fél tőlem? Mondja? Nem?... — Egy csöppet sem — mosolygott rá Matild —, mert tudom, hogy az a sötét bandita, akiről beszél, nincs többé. Nagyon gonosz volt, de már — meghalt. Az én kocsimon egészen más ember ül. Uj ember! S erre nyugodtan rábízhatom magamat. Az ugrásrakész vadállat feszültségét hirtelen zavart bizonytalanság váltotta fel az ember arcán. Tétován visszafordult és sokáig, nagyon sokáig hallgatott. Ismét rájuk borult az őserdő titokzatos csöndje. A patak tompa puffanásán, a hegyipatak szelíd csörgedezé- sén kívül egy zörrenés se zavarta a két magába temetkezett embert. Azaz, hogy... Egy idő múlva, mintha fojtott zokogás csuklását hallaná Matild. Felpillant. A kocsis válla erősülő ütemben rázkódik, rángatód.zik s egyszerre csak hangosan kitör belőle: — Bízik?... Igazán bízik bennem?... Matild újra megerősítette előbbi kijelentését. Az ember szeméből ömlött a könny: — Bízik bennem !... Igazán bízik bennem!... Majd egy kis idő múlva: — Akkor imádkozzon, nagyon imádkozzon értem, hogy valóban más emberré, új emberré lehessek, mert most már magam is az akarok lenni! (Folytatjuk) hivatást fog betölteni a magyar-német tudományos teológiai viszonyban és egy kissé javít majd azon az aránytalanságon, amely jelenleg fennáll. Azon, hogy mi ugyan sokat ismerünk és tudunk róluk, ők azonban nyelvi nehézségek és irodalmunk szegénysége miatt nagyon keveset tudnak rólunk. A könyvet is ajánljuk, de még inkább a vállalkozást a hazai teológiai körök minél fokozottabb támogatásába. K. P. HÍREK D. Kapi Béla püspök gyásza. Őszinte részvéttel értesültünk arról a fájdalomról, mely D. Kapi Béla püspök családját érte leánya, vitéz Balogh Ernőné sz. Kapi Magdolna elhunytéval. Hosszú szenvedés után 34 éves korában tért vissza az égi Atyához. Holttestét Győrből Nagygeresdre szállították és a nagy- geresdi gyülekezet szeretett papnéjának földi maradványait az ottani temetőben helyezték örök nyugalomra. Kitüntetés. A Kormányzó úr Öfőmél- tósága dr. Tomcsányi Kálmán belügyi államtitkárnak a titkos tanácsosi címet adományozta. Evangélizáció. Nagy érdeklődés mellett indult meg Budapesten, az Aréna-út 7. szám alatti istentiszteleti helyen „Isten tüzében" főcímmel nyolc napon át tartó evangélizáció. Vitéz Sréter Ferenc evangélizálását a termet zsúfolásig megtöltő hívek hallgatják. Halálozás. Hittig Lajos ny. polgári iskolai igazgató, a pesti evangélikus egyházközség 35 éven át volt gondnoka 72 éves korában Budapesten elhunyt. Temetésén az egyháztanács D. Raffay Sándor püspökkel az élén, testületileg vett részt. A tiszai egyházkerület nyíregyházi gimnáziumában dr. Gáspár Margit nyu- galombavonulásával megüresedett tanszékre Szigethy Miklóst választották meg. A diósgyőri egyházközség Perjési Bélát választotta meg tanítónak. Házasságkötés. Ifj. Matis István felsőszeli evangélikus lelkész és nemes Raisz Lívia május 3-án a Fasori evangélikus templomban házasságot kötöttek. Az egyházi esketést D. Kovács Sándor püspök végezte. 83 éves korában hunyt el Bencze Sámuel ev. lelkész, ny. polgári iskolai igazgató, aki a sajógömöri Szent-Ivány- polgári iskola tanára, majd igazgatója volt összesen 47 évig. Neve évtizedeken át egyet jelentett szeretett iskolája nevével. A budapesti finn nyelvtanfolyamok záróünnepélye. Zongor Endre ev. lelkész, az ismert finn-magyar nyelvkönyv szerzője, múlt év őszétől a finn követség kötelékében a finn-magyar barátság kimélyítésén fáradozik. Az elmúlt télen Budapesten 14 finn nyelvtanfolyamot tartott mintegy 300 hallgatóval. Ezeknek egyike a budapest-fasori lelkészi hivatal keretében folyt. A finn nyelvtanfolyamok teaestéllyel egybekötött közös záróünnepélyüket vasárnap, május 11-én tartják este fél 7-kor, Julianna-elemi iskola dísztermében (VII., Vilma király- nő-út 5.). Gazdag műsor keretében Ko- dolányi János író szói a közönséghez, énekel a fasori ev. énekkar. Minden érdeklődőt szívesen látnak. Teajegy ára 70 fillér. A csepeli egyházközség a budapesti egyházmegye támogatásával Evangélikus Ifjúsági Otthon címmel iparostanonc- otthont állított fel, melynek berendezett és már működő helyiségeit és életét május 7-én mutatták be a közhatóságoknak és a meghívott vendégeknek. Az erdélyi magyar evangélikus egyház szuperintendensi tisztére most történt meg a szavazás. A gyülekezet kétharmad része Argay György temesvári főesperes, jelenlegi helyettesszuperintendensre adta szavazatát, akit valószínűleg meghívnak a megüresedett aradi lelkészi állásra is. „Reményi-díj” a Zeneművészeti Főiskolán. Pénteken tartották meg a Főiskola nagytermében nagy érdeklődés mellett az ezévi ,,Reményi-díj"-ért folyó hegedűversenyt. A versenyen a Főiskola legjobb negyedéves növendékei vettek részt, kik mind kiváló teljesítményt nyújtottak. A dr. Dohnányi Ernő főigazgató elnöklete alatt a Főiskola tanáraiból alakult jury az értékes díjat, egy „Reményi" mesterhegedűt Banyák Kálmánnak, Gabriel Ferenc tanár növendékének ítélte Bach: Sarabande és Sarasate Introduction et Tarantella nagyszerű előadásáért.
