Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1941-03-08 / 10. szám

RftNffHWIlT Kevesen tudják ... hogy az első magyar hírlapíró Ráth Mátyás győri evangélikus lelkész volt. Nagy szomorúsággal tapasztalta, hogy a magyar nyelv mennyire parlagon hever, hogy az újságokat idegen nyelven írják és terjesztik. Ráth Mátyás lapja, a Magyar Hírmondó első ízben 1780. január else­jén jelent meg. Címlapját ízléses metszet díszítette, mely földgolyón repülő Merkúrt ábrázolt. A földgolyó fölött, középen szalag futott s ezen volt a felírat: Per regna, per urbes. (Országokon, városokon ke­resztül.) Alatta Magyarország címere, jobbra-balra könyv-, levél- és iratcsomók. A rajzot a következő nyomtatott szöveg övezte: Felséges Tsászárné és Apostoli Király Asszonyunknak különös engedelmével, a Magyar Hírmondó, 1780. esztendő, Boldog Asszony Havának első nap­ján, Szombaton költ Első Levele”. A mai győri evangélikus templomban ő tartotta az első magyar nyelvű istentiszteletet 1785. november 25-én. Kazinczy többször emlé­kezett meg írásaiban Ráth Mátyásról. „Pázmány és Szenczy Molnár Albert kora óta — úgymond — egy hazafi sem tett többet a magyar nyelv és kultúra gyarapítására, mint Ráth Mátyás a Magyar Hírmondó által.” Győrött egyszerű kőoszlop jelzi emlékét. A kőoszlop két oldalá­ból forrás buzog elő, másik két oldalát bronzfáklya díszíti. Alatta saját szavait olvashatjuk: „Mindennek kezdete lassú s eredete Jár nehézség fontjával”. hogy aszódi leánynevelőintézetünknek díszterme milyen ritka­ságszámba menő és értékes freskókkal, művészi kompozíciókkal van tele. Többször állottam csodálkozva ebben a teremben. A társadalom figyelmét dr. Hittrich Ödön hívta fel a nagyszerű festményekre. Az ő leírása alapján tudjuk, hogy a földi élet és mennyei élet közti ellen­tétet érzékeltette a művész ennek a teremnek festői kompozíciójában. „A földszinti rész az ő zöldesszürke, egyszínű, majdnem fakó falaival, képeivel, szobraival az emberi múltat, az emberi isteneket a földi hos- piciumot jelképezi.” Utána szemlélhetjük a megnyilatkozott eget, az égi domust. Legfigyelemreméltóbbak a menyezet alakjai. A főalak kétség­telenül a hitet jelképezi. „A hit alakja ballábát szalaggal átkötött vesszőnyalábra helyezi, a keresztyénségnek a római birodalom felett való győzelmét akarva szemléltetni. Az alak jobbjával elragadtatással emeli a keresztet, mely mozdulat a keresztyénség diadalmas emelkedé­sére vall.” Figyelemmel kell megállnunk annál a képnél, mely azt áb­rázolja, amint felhőnyulványon lezuhannak az égből a kárhozottak. „Egy kegyetlen tekintetű, kigyólábú, szárnyas ördögi alak tereli őket lefelé, elzárva előlük denevérszárnyaival mindörökre a visszatérés lehetőségét.” Különben ennek a teremnek szemlélete órákat igényel s a szimbo­likus képek csodálatos fantáziára vallanak. ... hogy Fabó András volt ősagárdi lelkész országos hírű egyház- történetírónk volt. A Magyar Tudományos Akadémia is tagjává válasz­totta. Sírjára Székács József bányakerületi püspök márványkövet állít­tatott ezzel a felírással: „Itt nyugszik Fabó András, az agárdi evang. Egyház lelkipásztora, a Magyar Tudományos Akadémia és Történelmi Társulat tagja. Született Losoncon 1810. február 12-én, meghalt Agár- don 1874. március 17-én. Siratják őt, mint jóltevőjüket, Agárd és vidéke, mint írót a magyarhoni evang. Egyház, mint történetírót a Haza, mint legjobb barátját. Székács József. ... hogy Kellisch Sámuel volt bánki lelkész az 1700-as évek végén (1794) hatalmas munkát írt az úrvacsoráról. Latin nyelvű munkájának címe: „Expositio evangelica testamenti filii Dei et hominis Jezu Christi salvatoris mundi 1794.” Pásztor Pál. * A ***~*i-i ii -i i'Viiji"*^ r*ir I _i i»'Vir*' 'i.i i*ij^m ‘i i *>• im Az Országos Luther Szövetség a férfi intelligencia számára evan- gélizáló konferenciát tart Máriabesnyőn, a Besnvő-penzióban április 5-én estétől április 8-án estéig bezárólag. Az evangélizáló előadásokat Túróczy Zoltán püspök tartja „Vagv-vagy” összefoglaló címen. Rész­vételi díj teljes ellátással 24 P 50 fillértől 28 P-ig. Jelentkezni lehet a rendezőbizottságnál, Budapest, VIII., Eszterházy-u. 12. Luther-szövelségi lelkész Az Országos Luther Szövetség febr. 25-én országos választmányi, majd or­szágos rendkívüli közgyűlést tartott, melyen dr. Bencs Zoltán elnöklete alatt végrehajtotta a múlt évi rendes közgyűlés határozata alapján a Luther- szövetségi egyesületi lelkészi állás megszervezését. A választó közgyűlés az egyházmegyei elnökség elnöklete alatt az újonan szervezett egyesületi lelkészi állást meghívással töltötte be és egyhangúlag meghívta dr. Gyimes Károlyt, a Szövetség eddigi főtitkárát. A megválasztott lelkészt dr. Benes Zoltán meleg szavakkal köszöntötte, mint a Szövetség első lelkészét. Dr. Gyimesy Károly köszönetét fejezi ki t> meghívásért és hangsúlyozta, hogy az egyháztársadalmi életben végzendő lel­készi munkáját Isten segítségében bi­zakodva, minden erejével igyekszik teljesíteni. Örömmel adunk hírt az Országos Luther Szövetség életének erről az újabb fontos eseményéről és bízunk abban, hogy az egyesületi lel­készi állás megszervezése a további munka bővülését és újabb eredményeit fogja elősegíteni. KÖNYVISMERTETÉS Egy férfi útja. F. E. Sillanpää regénye, fordította N. Sebestyén Irén, a Franklin Társulat kiadása. A Nobel-díjas írónak egy regénye már ismeretes a magyar olvasóközön­ség előtt, ez a múlt évben jelent meg Silja címmel. Ebben a regényben egy lánynak élettörténetén keresztül egy család pusztulását mutatja be. LJj re­gényében egy parasztlegény életét írja meg Sillanpää. Míg tehát a Siljá-ban hanyatlást ábrázol, itt éppen ellenke­zőleg egy gyengeségek és tévedések által útjából kizökkentett élet megálla­podását, kiteljesedését írja le. Ezért olvassuk talán szívesebben. Kétségte­len, hogy a Siljá-ban a lélekelemzés­nek szélesebb skáláját jelenítik meg, egyrészt mert annak női hőse inkább alkalmas finomabb lelki rezdülések átélésére, másrészt pedig életpályája nagyobb és szélesebb ívű, hiszen ö a boldog és boldogtalan élet minden fá­zisát átéli rövid, de lelki történésekben annál gazdagabb élete folyamán. Sillanpää Egy férfi útja című regé­nyében egy finn legénykének, Piek- kola Paavonak életéből azt a néhány évét írja le, amíg siheder legényből megállapodott férfivá lesz. Ez nem megy Paavonál minden zökkenő nél­kül, de mégis — minden kitérés és el- kanyarodás ellenére is — odavezet ennek a férfinak az útja, ahová a ter­mészet rendje szerint el kell neki jut­nia, hiába akarja társadalmi előítélet, anyagi érdek, gyávaság és férfi élhe­tetlenség ebben megakadályozni. Ezt a falusi történetet mondja el Sillanpää regénye, de közben megis­merkedünk az erdők és tavak között élő finn parasztság egyszerű életével. Szürke hétköznapok sora pereg le 5

Next

/
Thumbnails
Contents