Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1936-10-04 / 39. szám

294. oldal. EVANGÉLIKUS ÉLET 1936. október 4. kommentárét az Efezusi levélről« Pongrácz J. pápai tanár ismerteti, akinek e leveléről már a pápai »Teol. tanulmányok« c. testes jubiláns emlékkönyvben jelent meg nagyobb írása. Kálvin »Isten ismeretének kérdését« Va­sa dy B. világítja meg folytonos utalással Barth K. ú. n. Dialektikai teológiájára és a közte és Brunner jénai tanár között kifejtett »theol. vitatkozásaira«. Nehéz kérdés, me|y már a skolasztikusok óta föl Kantig élénken foglal­koztatja a régebbi és újabbi tud. teol. irodal­mat. Nem kevésbbé nehéz vallási és teol. kér­dés »Kálvin predestinátió-tana«, amelyet Csánki B. ismertet. A sajátos keresztyén hitnek vi­lága ez, mely Pál apostol és Augusztinus nyomán Luther lelkét is foglalkoztatta. »Kálvin lelkipásztori igehirdetésének mód­szerét« nagyon avatott tollal Csikesz S. tanár ismerteti és mély betekintést enged a nagy reformátor gyakorlati teológiájába. Nagyon szép és tanulságos tanulmány Sós B. »K. és Zwingli«, s főleg Révész J. »K. és Méliusz« c. műve. Utóbbiban főleg a deb­receni reformátor Kálvintól sokban eltérő pre- destinátió- és úrvacsoratanát ismerteti, amely­hez összefoglalásul igen tanulságos »teológia- történeti értékelést« is csatol. Gyakorlati egyházi missziói kérdéseket tár­gyal Ferenczy K. és Nagy G. tanulmánya. A mi Payr Sándorunk is szerepel a jubi­láns írók között »Testvéri közösség magyar prot. énekeskönyveinkben« c. gyönyörű szép tanulmánnyal. Találóan állapítja meg meggyő­ző fejtegetései záradékául: »Inkább szeretünk foglalkozni azzal, ami elválaszt, mintsem azzal, ami egyesít és összeköt. Nagyobb testvéri sze- retetre és megértésre van szükségünk. Leg­alább Istennek dicséretében régi szép és közös énekeinkben legyen meg a »Magyar Har­mónia«... Elsősorban is a dallamban és szö­vegben egységes magyar »Erős vár« megalko­tásával mutassuk meg, hogy unió nélkül is Istennek dicsérete, a musica sacra terén evan­géliumi protestáns szellemi egységre törek­szünk.« Végül Varga Zs. a magyarorsz. közkönyv­tárak értékes kéziratos és nyomtatott bibliai gyűjteményeit írja le a XVI. század végéig. Prot. irodalomtörténeti szempontból nagyon ta­nulságos és értékes tanulmány. Magyar prot. irodalomtörténeti esemény­számba megy a debreceni és korábban a pápai jubiláris emlékkönyv megjelenése. Sokat tanul­hatunk belőlük. Csak ne túlozzunk Luther rová­sára, ki a XVI. században a reformátor, Zwingli és Kálvin egy-egy reformátor. Luther mély vallásossága és Kálvin nagyobb aktivitása igen jól kiegészíti egymást a reformáció művében. Di'. Szlávik Mátyás. Minél jobb keresztyén valaki, annál több a kísértése. Luther. Figyelő. A VALLASTANITÁS SORSA ERDÉLY- BEN. Angelescu román közoktatásügyi minisz­ter a kisebbségi vallásoktatást az új tanév kezdetével »megszabályozta«. Az új rendelke­zés az erdélyi magyar evangélikusság helyze­tét különösképpen súlyosbítja, de általában megnyomorítja a romániai evangélikus ifjúsá­got. A Kolozsvárt megjelenő Ellenzék a »na* piparaucsot« a következőkép ismerteti. »A ren­delet csak a katolikus és protestáns növen­dékeknek az állami iskolákban való vallások­tatásáról szól. Eszerint az illető növendékek­ből csoportokat kell alakítani egy rendes osz­tály szokásos létszámáig és ennek tartani a vallásórákat az iskola helyiségében, hogy így az igazgató ellenőrzést gyakorolhasson. Ed­dig az a hitoktató, akinek néha egy intézetben csak 2—3 nöyendéke van és nagy városban ép ezért esetleg tucatnyi intézetet kapott, egy helyen gyűjtötte össze tanítványait. Nem sza­bad egyetlen növendék vallásoktatásának sem történnie más kisebbség nyelvén, mint amely­hez a növendék tartozik. Ha egy osztályhoz tartozó növendékek különböző nyelvűek (név­elemzés alkalmazása), akkor az állam nyel­vén történik az oktatás. A heti órák száma nem haladhatja meg a hivatalos tantervben előirt óraszámot. Minden egyházmegye köteles a területén lévő iskolák számára az illető egy­házhoz tartozó növendékek részére- mii/.hális vallásoktatási tantervet megállapítani s ezt a közoktatásügyi minisztérium jóváhagyásáért fölterjeszteni. E tanterven túlmenő oktatás ti­los. Nem használhatók külföldről származó vagy a minisztérium által nem engedélyezett tankönyvek (bibliák, ima- és énekeskönyvek, stb.), nem szabad, hogy a növendékek más kategóriák által rendezett előadásokon, biblia- órákon vegyenek részt és egyesületi tevékeny­séget folytassanak (kongregációk, templomi bibliamagyarázatok, bérmálásra vagy konfir­mációra való előkészítés, egyházi egyesületek felolvasásai). A vallásoktatás csak olyan egyé­nekre bízhatók, akiknek papi végzettségük és minősítésük van. Laikus személyek, vallásokta­tásra nem alkalmazhatók. Ahol nem volt lel­kész vagy igen kevés volt^ a növendékek száma, tanítók és tanítónők is végezhették a vallás- oktatást. A hitoktatók tartoznak a román nyel­vet beszélni és csak román állampolgárok le­hetnek.« Az Evang. Egyházkerületek Jóléti Egyesületének közgyűlése. Igen érdekes és megnyugtató képet nyújtott az Egyházkerületek Jóléti Egyesületének fej­lődéséről a szeptember 24-én tartott közgyűlés, melyen Dr. Pesthy Pál elnökölt. A jelentésből a következő eredményiek számait emeljük ki:

Next

/
Thumbnails
Contents