Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-10-04 / 39. szám
1936. október 4. EVANGÉLIKUS ÉLET 295. oldal. az egyesületnek 11,856 fizető tagja van, melyből 5423 a múlt évi növekedés. 103,530 pengő tagdíj folyt be. Az egyházkerületek alapszabályszerű részesedése 8,174 pengő, a múlt évi 3456 pengővel szemben. Az egyházközségek részesedése 3401 pengő. Temetkezési segély címén a tagoknak kifizetett 15,800 pengőt. Ezenkívül 226 egyházközségben tagszerzők, megbízottak és pénzbeszedők dolgoztak, — mind evangélikus emberek, akiknek e munka révén kenyér és megélhetés jutott. A tagszerzők jutaléka 22,397 pengő. Nagyon jelentős összeg jutott tehát egyházi jóléti célokra és egyháztagjainknak. Külön meg kell említeni és megjegyezni azt, hogy a tagsági díjakból egyetlen fillér sem megy adminisztrációra, miután annak költségeit a fedezeti biztosító viseli. Különösen nagy örömet és megnyugtatást szerzett az elnöknek az a bejelentése, hogy a Phönix összeomlásával kapcsolatban az egyesületet semmi kár nem érte és a jövőben sem fogja érni. Ez a rövid beszámoló méltán ösztönözhet mindnyájunkat arra, hogy ezt a jól vezetett és szépen működő egyesületünket szeretettel és megérdemelt bizalommal tovább is mennél erőteljesebben támogassuk. Az egyházi törvénykezésről szóló zsinati javaslat. (Folytatás.) Nyugdíjazás törvényszéki eljárás utján. 146. §. Az egyházi törvényszéknél lehet kérni annak az egyházi tisztviselőnek, tanárnak, tanítónak, kántornak, vagy más alkalmazottnak nyugdíjazását, aki testi, vagy szellemi fogyatkozása következtében hivatali kötelességének teljesítésére végképen képtelenné lett és nyugdíjazását ő maga nem kéri. JV nyugdíjazás iránt a törvényszéki eljárás megindítását az érdekelt egyházi testület presbitériuma, vagy elnöksége kérheti, ha előbb a tisztviselőt, tanárt, tanítót, vagy más alkalmazottat nyugdíjazás iránti kérelmének a beadására felszólította, de az a felhívásnak harminc nap alatt nem tett eleget. Az eljárás megindítását a felsőbb egyházi felügyeleti hatóság is kérheti, ha a nyugdíjazást egyházi közérdekből mellözhetetlennek tartja, az érdekelt egyházi közület azonban az eljárás megindítását kérni nem hajlandó. Magánszemély, vagy magnáosok csoportja az eljárás megindítását nem kérheti. 147. §. A törvényszék a tisztviselő, vagy más alkalmazott testi, szellemi állapotát szakértővel megvizsgáltathatja. Az érdekelt egyházközséget, vagy más közületet a nyugdíjazás kérdésében mindig meg kell hallgatni. Az eljárást egyébként a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A törvényszék határozata a nyugdíj mennyiségének megállapítására nem terjed ki. Az olyan egyházi tisztviselővel, vagy más alkalmazottal szemben, akinek a nem állami tanszemélyzet országos nyugdíjintézete terhére van nyugdíjigénye, a hivatalból való nyugdíjazást a tisztviselő vagy alkalmazott felettes egyházi hatóságának javaslatára a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeli el. (1911. XXXVI. t.-c. 3- §>.)• Törvényszéki eljárás lelkész áthelyezése esetében. 148. §. Az egyházmegyei törvényszéknél lehet kérni a lelkész áthelyezése iránt az eljárást, ha a lelkész és az egyházközség közötti viszony annyira megromlott, hogy az egyházközségnek és lelkipásztorának békés és eredményes együttműködése nem várható, ennélfogva a lelkésznek eddigi állásában megmaradása az egyházi közérdekkel nem egyeztethető össze s az áthelyezés iránt közigazgatási úton tett intézkedések nem vezettek eredményre. Az áthelyezés iránt a törvényszéki eljárás megindítását az érdekelt egyházközség közgyűlése, presbitériuma, az egyházmegyei, vagy egyházkerületi elnökség s maga a lelkész kérheti. 149. §. Ha a törvényszék az eljárás megindítása iránt előterjesztett kérelemnek helyt ad, helyszíni vizsgálatot rendel el s annak teljesítésével törvényszéki bírót, vagy egyházi tisztséget viselő más alkalmas személyt bíz meg. A helyszíni vizsgálatról részletes és pontos jegyzőkönyvet kell felvenni. A helyszíni vizsgálat a ténybeli adatok részletes feltárásával, az esetleges panaszok megvizsgálásával, ha szükséges, tanúkihallgatások alapján is felderítheti, hogy: a) a lelkésznek azon az álláson való további működése a gyülekezeti és általában az egyházi közérdek szempontjából valóban hátrányos-e és; b) sikeres működését elháríthatatlan akadályok nem teszik-e lehetetlenné. 150. §. Ha a helyszíni vizsgálat a felderített tényállás alapján úgy találja, hogy kilátás van arra, hogy egyfelől a lelkész, másfelől a presbitérium, vagy az egyházközség, tagjainak kölcsönös engedékenysége által a megzavart békés együttműködés helyreáll, a vizsgálóbiztos az egyházmegyei esperes útján presbiteri, vagy, ha szükségét látja, az egyházközségi közgyűlést hivat össze, amelyen mind a lelkészt, mind a presbitériumot, illetve az egyháztagokat komoly intézkedésekre és a következményekre való figyelmeztetések mellett felhívja a békés viszony helyreállítására és ennek létesítésében maga is közreműködik. Ha a békéltetési kísérlet sikerre vezet, utasítja mind a lelkészt, mind a presbitériumot, hogy a békéltetés eredményét három Kónap elmúltával kü- lön-külön jelentsék be az espereshez. Az eljárás költségei az egyházközséget terhelik. Ha a megbékélésre kilátás nincs, vagy annak kísérlete sikerre nem vezetett, a kiküldött bíró, illetőleg az egyházmegyei elnökség a vizsgálati iratokat a bíróság elé terjeszti. 151. §. A bírósági eljárásra megfelelően kell alkalmazni a fegyelmi eljárás szabályait. Ha a bírósági eljárás során bármelyik félnek olyan cselekménye, vagy mulasztása derülne ki, amely egyházi fegyelmi vétség, fegyelmi eljárásnak van helye. ' Az így meginduló fegyelmi eljárás az áthelyezés iránti közigazgatási eljárás folytatását nem akadályozza. 152. §. Ha az egyházi törvényszék megállapítja, hogy a lelkész és az egyházközség közötti viszony any- nyira megromlott, hogy az egyházközségnek és lelkipásztorának békés és eredményes együttműködése nem várható és ennélfogva a lelkésznek eddigi állásában megmaradása az egyházi közérdekkel nem egyeztethető össze, ítélettel kimondja, hogy a lelkészt egyházi közérdekből át kell helyezni. ,
