Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1936-10-04 / 39. szám

1936. október 4.

EVANGÉLIKUS ÉLET

293. oldal.

legnagyobb munkának, a legkisebb! Valósággal érzi az ember, hogy tehetetlenek vagyunk a felébredő katolicizmussal szemben, de a szektákkal szemben is.

Szórványkérdések napirenden vannak. Gondolkozzunk a vele összefüggő kérdésekről és megoldásról.

fíerikóczi Dániel.

Evangélikus arcképek.

Sebők Zsigmond.

Ez év június hó 4-én volt 20 éve unnak, hogy a magyar irodalom egyik kimagasló művelője, a magyar gyermekvilág mesemondója meghalt. Halódénak két évtizedes fordulójáról az irodalmi körök méltó módon emlékeztek meg s így illő dolog az is, hogy mi evangélikusok, kik hit test vérünknek váltottuk öt, emlékét szeretettel és kegyelettel felidézzük.

Igaz, hogy Sebők Zsigmondnak nincs nagy szüksége emlékezete felelevenítésére, irodalmi munkásságával annyira részesévé lett a magyar irodalomtörténetnek, hogy írásai soha non mehetnek feledésbe s míg nemzedékek fognak jönni és menni, Sebők Z* dg mond könyvei mindig olvasottak, szórakozást, lelki fel- emelkedést nyújtók lesznek.

75 évvel ezelőtt, 1861-ben született Párkányban. A tanári pályára készült, de írói hivat ottsága elszólította céljául1 s újságírónak ment. Már 1882-ben, alig 21 éves korában a Pesti Hírlap munkatársa lett. Mikszáth Kálmán buzdítására Szegedre ment, de hamarosan visszakerült Budapestre s rövid, ideig ismét a Pesti Hírlap *belső munkatársa lett, majd a Budapesti Hírlap szerkesztőségébe lépett, ahol közel 25 évig, egészen haláláig dolgozott. A legnépszerűbb tárcaírók közé tartozott, neve országosan 'ismertté tett. Állandó munkatársa volt különféle szépirodalmi lapoknak, de írásai legsűrűbben a Vasárnapi Újság és az TJj Idők hasábjain jelentek meg.

Szívélyes barátság fűzte a magyar újságírás nagymesteréhez, Rákosi Jenőhöz. kivet később rokoni kapcsolatba került, mivel felesége Rákosi Erzsébet. Rákosi Jenő unokáimon volt.

1916 június hó 4-én halt meg Budapesten. A világháború borzalmai siettették korai halálát s bár a magyar élet erdejében a halálnak nagy aratása volt. az ő elmúlása mégis országos gyásszá lett s a már-már kiapadó szemekből az o koporsójára is bőven jutott őszintén sirató könnycsepp.

Sebők Zsigmond közel húsz évig volt a gyermekköltészet jelesének. Pósa Lajosnak, méltó munkatársa. Részfveft az >Én Újságom«. szerkesztésében, de Jó Pajtás< címen önálló gyermekiapót is szerkesztett. Pósa Lajos a költészetben, Sebők Zsigmond a prózában lett a magyar mesevilág halhatatlan mesemondója.

Már húsz éve, hogy kiesett a toll kezéből, de gyermekírásai még ma is a magyar gyermek- világ legkedvesebb olvasmányai. A »Mackó úr, Dörmögő Dömötör« kalandjai még ma is megkacagtatják a zsendülő gyermeklelkeket. Sok apró meséjén kívül harminc ifjúsági műve je7ént meg.

Regényei, komolytárgyú és humorisztikus elbeszélései viszont a felnőtteknek szereztek sok derűs órát. .1 csatádnak volt az írója, ki egyszerre tudott adni szelleme kincseiből a szülőknek és a gyermekeknek.

Elbeszéléseinek és különösen rövidebb tárcáinak irodalmi értékét mi sem igazolja jobban, minthogy közülük számosat németre is lefordítottak.

Tagja volt a Kisfalud;/ és Petőfi Társaságoknál:, mozgékony, lelkes munkálója minden irodalmi megmozdul ásnak.

Szeptember 22-én volt 75 éve, hogy megszületett, 20 évvel ezelőtt (június 4-én) temették el a Kerepesi-úti temetőben, amikor is sírjánál D. Raffay Sándor püspök mondott gyászbeszéde t,.

Írásai köztünk élnek, derűs szelleme s emlékezete legyen áldott.

Károsy Pál.

„Kálvin és a kálvinizmus."

E cím alatt jelent meg nemrég Debrecenben egy terjedelmileg és tartalmilag súlyos mű a nagy genfi reformátor »Institut ioja- megjelenésének 400 éves fordulójára. Nyomatta Debrecen város és a tiszántúli ref. egyház- kerület könyvnyomdába igen díszes kiadásban, 401 lapon, 12 pengős áron példányonként, Kálvin arcképével. Varga Zs. tájékoztató előszava szerint a gondolat felvetése és valóra- váltása Révész J. egyetemi teol. tanár műve. Írták a debreceni egyetemi ref. teol. tanárok, de szerepelnek mások is az írók között Pápáról és Xagyenyedről.

Az értekezések és tanulmányok sorozatál Lang Ä. hallei szuperintendens nyitja meg, aki az 1536. Institutio forrásait »Luther klasszikus kiskátéjában« és Butzer kommentárjában lát ja. Volt idő, amidőn ref. atyánkfiái még e forrásszeiűleg megállapított föltevés ellen tiltakoztak. A tanulmány Révész J. hű fordításában jelent meg. Ezt követi Musnai L. enyedi professzor műve »Kálvin J. az Ige fényében« címén, amelynek alapos fejtegetései szerint a ref. egyház méltán az Ige egyházának« mondható.

Kálvinnak az ószövetséghez való viszonyát Kállay K. »Kálvin, mint zsoltármagyarázó« és Fóth L. >K. magyarázata Ésaiás el- hivatási látomásáról« címen fejtegeti igen alaposan és meggyőzően. Hozzájuk csatlakozik Török J. tanulmánya »Az ószövetség értékelése K. Institutiójában« címen. Majd »Kálvin