Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-08-30 / 35. szám
35. szám iV. árfolyam r^m Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST VII. DAMJANICH-u. 28b. Telefonszám: 1-335-92. Kiadja az ORSZÁGOS LUTHER SZÖVETSÉG EG YH ÁZT ARS ADALML BELMISSZIÖI, KULTURÁLIS ÉS EGYHÁZPOLITIKAI HETILAP. A szerkesztésért felelős: KEMÉNY LAJOS. Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre 4.40, félévre 2.20 pengő. Postai csekk száma: 20.412- Felelős kiadó: Dr. FRITZ LÁSZLÓ TARTALOM: Egyházközségi bíróság bér másodikára. — Benkóczi Dániel — Ziermann Lajos: A vádlottak pí Szórványkérdésekről. — Éneklő kő szóló zsinati javaslat. — Hírek. idján. — Dr. Kring Miklós: Szeptem- vek. — Az egyházi törvénykezésről EGYHÁZKÖZSÉGI BÍRÓSÁG. Lapunk hasábjain most folyik a zsinati törvényjavaslatok anyagából a törvénykezési szakasz paragrafusai közül azok közlése, arae lyek új törvényt vagy bizonyos mértékű újítást jelentenek. Az egyházi törvénykezésre vonatkozó szakasz a zsinati javaslatban 183 §- ból áll, teljesen hatálytalanítja a régi egyházi alkotmány törvénykezési részét és annak helyébe kíván lépni. Újításai közül elsősorban azt kell kiemelnünk, hogy az eddigi egyházmegyei, kerületi és egyetemes egyházi törvényszéken kívül, mint legalsóbbfokú bíróságot egyházközségi bíróságot léptet életbe, mely kisebb gyülekezetekben a presbitérjumból, nagyobb gyülekezetekben pedig 5—10 tagból, külön' választott egyháztagokból áll. Míg a felsőbbfokú és eddig is működő törvényszékek az egyházközségek, egyházi alkalmazottak és egyházi tisztséget viselők ügyeiben ítélkeznek, addig a most beállítandó egyházközségi bíróságok az egyháztagoknak az egyházhoz való tartozással járó kötelességei, különösen a hűség megszegése tekintetében illetékesek. Bizonyosan nagy érdeklődést fog kiváltani a törvénytervezetnek az a szándéka, hogy az egyház iránti hűség megszegése, az egyházközségben megbotránkozást okozó életmód, viszálykodás keltése, hanyagság az egyházi kötelesség teljesítésében és végül az egyházi hatóságok törvényes rendelkezéseivel szemben való ellenszegülés egyházi vétséget jelent és a bíróság az ilyen egyházközségi tagot meg- feddheti vagy bizonyos időre a választási jogtól és a megválasztás lehetőségétől megfoszthatja. Akik e javaslat ellen gyorsan tiltakozni akarnak, kétségtelenül elfelejtik azt, hogy a keresztyén egyházban mindig megnyilvánult a fegyelmezésnek olyan mértéke, mely az egész egyházi közösség érdekeit és Isten országa íöldi céljait tartotta szem előtt. A névleges tagságnak nincs jelentősége. Aki csak egyházi adót fizet, de élete nem érdemli meg a keresztyén nevet, az száraz ág az egyház élő fáján. Maga a nagy szőlőműves mondotta azt, hogy minden vesszőt, amely nem terem, kimetsz. De a keresztyénség mai élete ezen a földön mindennél jobban igazolja azt, hogy komoly keresztyénekre és hűséges egyháztagokra van szükség. Aki nincs velünk, ellenünk van. Még ha nem akarja, akkor is árt és kárt jelent. Krisztus ellen ma olyan konok és komoly küzdelemre fogtak össze mindazok, akik ellenkeznek az evangéliummal, akik más útakon keresik a társadalmi és egyéni boldogulást és akik csak földi életet látnak maguk előtt, hogy ennek az időnek nehéz próbáit csak erős hittel és erős hűséggel lehet megállni. Ennek a bíróságnak nem büntetésre kell törekedni, hanem megjavításra. Oltalmazni a gyengeségre hajlókat az eleséstől és a tévedteket az elszakadástól. Megerősíteni a Krisztusért küzdők táborát a Krisztus zászlajával küzdő egyházakon belül. Erősebb, öntudatosabb, küzdőbb és hűségesebb egyház bontakozik ki előttünk, ha nem a mai, hanem arra a nemzedékre gondolunk, amelyikben már felébredt az egyházért való felelősség érzete. Nem abban látjuk tehát ennek az új törvénynek a jelentőségét, hogy sok ítéletet és feddést hozzon, hanem abban, hogy minél kevesebbszer legyen rá szükség.
