Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-08-23 / 33-34. szám
33-34 szám EVANGÉLIKUS ÉLET 251. oldal tinaja is lekopott. Legtöbben csak a kéregetést látták benne, mások meg a zaklatását panaszolták. Innét van, hogy a dunántúli kerület már évtizedekkel ezelőtt eltörölte, majd el is tiltotta a szuplikálást. Más kerületekben azonban megmaradt. Nem valamennyi intézetben, de sokban. Nem is terjesztették ki az egész országra, de pl. a bányakerület több középiskolája még most is bocsát ki szuplikánsokat a bányakerület bizonyos területeire. Az idén azonban az történt, hogy a szarvasi szuplikánsnak a budapesti rendőrhatóság megtagadta a gyűjtésre szükséges engedélyt. Első eset volt ez, miért is maga a püspök vette kezébe az ügyet. Előterjesztést tett a belügyminiszterhez és az 1791. XXVI. t.-c.-re hivatkozott. amely egyházunknak a gyűjtést biztosítja. Ennek alapján meg is kapta a szup- likáns az írásos engedélyt, de hivatkozással a legutóbbi iskolai törvényre, melyben ki van mondva, hogy tanuló nem gyűjthet. A rendőrség tehát a belügyminiszteri engedély mellett sem adhatta meg a gyűjtésre való engedélyt, mert a gyűjtő tanulóifjú volt. Ebből a helyzetből már most két dolog következhetik. Az egyik az, hogy véglegesen megszüntetjük a szuplikálást. A másik az, hogy nem szüntetjük meg, de nem tanulóif- jakkal, hanem az intézet végzett növendékeivel végeztetjük a gyűjtést. Mi a helyesebb, a bányakerület idei közgyűlésének kell benne dönteni. De az esetből kifolyólag megütközéssel kell megállapítanunk, hogy maholnap talán már a lélegzéshez is hatósági engedélyt kell kérnünk. Az ember önkéntelenül azon kezd okoskodni, hogy az egyházak autonómiájából marad-e még a következő nemzedékekre is valami, ha a közhatóságok gyámkodása minden jogot korlátok közé szőrit, még ha azokat alaptörvények biztosították is. A másik dolog, ami megütköztet, hogy miért ülnek egyházunk hívei, sőt sokszor vezetői a törvényhozás mindkét házában, ha a korlátozást tartalmazó törvényeket még törvényjavaslat korukban nem bírálják el egyházunk jogai és érdekei nézőpontjából is? Meghozott törvények ellen már hiába hadakozunk, de mikor még csak tervezet formájában áll a törvény a törvényhozók előtt, a lázítás és a Tel forgatás minden veszedelme nélkül lehetne rajtuk változtatni vagy enyhíteni Erre felhívjuk a törvényhozásban részes hittestvéreink, de különösen vezetőink figyelmét, mert maholnap semmi sem marad már őseinktől örökölt autonómiánkból. D. 7?. Ha a gyenge hit is nem hit volna, az apostolok sem lennének apostolok. Luther. AZ ÚR MEGLÁTOGAT. Uram, az élet rejtelem, S tudom, hogy gyakran vagy velem. Jössz, mint halálos szenvedés, Imára hivó ihletés, Sötéten, mint a gyász, a könny, Majd fényesen, mint halk öröm — Üdítő szóval reggelen — Nappal mint munka, gyötrelem. Olykor úgy ér hozzám kezed, Hogy a szívem megvérezed. S mikor az este rám terül, Pillámra álom nehezül: Mosoly szalad át telkemen — Ma sokszor voltál énvelem. Kutas Kálmán. Nyílt kérdés a háztartási javaslat 13. §-ának védelmezőihez. Nagy meglepetéssel olvastam »Az egyházi háztartásra vonatkozó zsinati javaslat« 13. §-át, mely az Evangélikus Élet 27—28. számában volt olvasható. Meglepetésemet az okozta, hogy ez á paragrafus változatlanul érvényben óhajtja tartani Egyházi Alkotmányunknak a kül- birtokosok adóztatására vonatkozó nagyon helytelen és korszerűtlen rendelkezését. Ezt a kérdést az Evangélikus Életben már nem egy cikk tárgyalta és ezeknek az ismeretét feltételezve bizonyára nem kell bővebben 'magyaráznom, hogy miért keltett bennem az egyeztető be zottság javaslatának megjelölt része kellemetlen meglepetést. Mégis attól tartva, hogy a hivatkozott cikkek tartalma sokak előtt már feledésbe merülhetett, hadd idézzem itt a kemenesaljai egyházmegyének e kérdésre vonatkozó határozatát, melyet az egyházkerület püspöke útján terjesztett a zsinat elé: »A kemenesaljai egyházmegye különös figyelmébe ajánlja a zsinatnak az E. A. 256. §-át, mely lényeges módosításra szorul. Nevezetesen az egyházmegye szükségesnek találná, hogy az Egyházi Alkotmány 256. §-ának b) pontja mindkét bekezdésében elhagyassák, mert ez a két bekezdés igen sok gyülekezetünkben evangélium-ellenes helyzetet teremt az anyagi terhek hordozása terén s így sok belső viszálynak veti el magvát és nem egyszer a fejlődés teljes megakaszfója lesz. Az egyházmegye közgyűlése figyelmébe ajánlja a zsinatnak, hogy a »külbirtokos« fogalmát sem az állami, sem a megyei, sem a községi adózási rendelkezések nem ismerik. Nem ismeri a rónr kát. egyház adózási rendszere seirr. A magyar ref. egyház is csak részben.
