Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-06-28 / 26. szám
26. szám EVANGÉLIKUS ÉLET 207. oldal Dr. Morehead halála. »A világ legismertebb evangélikusa« D. Dr- Morehead János Alfréd, aki 1935 óta a Lutheránus Vi- lággyülés tiszteletbeli elnöke, 1936 június 1-én Sa- lemben, Virginiában meghalt. Hitvese szül* Fischer Eleonóra Virginia, nem sokkal előbb, május 29-én hunyt el. Feleségének temetése után három órával lehellte ki nemes lelkét. Temetése június 4-én ment végbe és azon nagy számmal jelentek meg egész Amerika evangélikussá- gának különböző hivatalos kiküldöttei. Az egyik csoportot D. D- Scherer Pál, a Szentháromságtemplom lelkésze vezette. Ez volt az a templom, amelyet Morehead és felesége new-yorki tartózkodása alatt éveken át látogatott. Megjelent továbbá Rhyne Hugó, a salemi kollégium templomának lelkésze. Dr. Knu- bel Frigyes, mint a Lutheránus Világgyülés első al- elnöke és az Amerikai Egyesült Lutheránus Egyház elnöke, Dr. Scherer János, Richmond, a virginiai egyház elnöke, melynek Morehead 1903—1913-ig vezetője volt és végül személyes jóbarátja, D. Dr. Trexler Sámuel. Moreheadet leányán, Morehead Margiton (Los- Angeles, California) kívül még három fivére és egy nővére gyászolja. Rendkívül sokan ismerték őt az egész világon, kiterjedt levelezésével erősítette a különböző egyházakat; Európa ev. államaiban intézményeket és egyéneket egyaránt támogatott, valósággal internacionális vezetője lett a Lutheránus Világgyülésnek és attól az időtől kezdve, hogy 1929-ben Kopenhágában elnökké választották, minden idejét a nagy ügynek szentelte egészen addig, amíg egészségének gyengülése következtében 1935-ben az aktív vezetésről le kellett mondania. A Lutheránus Világgyülés párisi ülésén 1935 októberében tiszteletbeli elnökké választotta. Rendkívüli személyes varázsának köszönhető, hogy a lutheránus világ ügyeit oly sok helyen és hosszú éveken át diadalra juttatta. Soha el nemi múló szolgálatai: a charbini menekültek Braziliába való szerencsés áttelepítése és a német misszionáriusok zavaros helyzetének rendezése. Mindez azt bizonyítja, hogy nehéz vezetői hivatásának tökéletesen megfelelt. i Életét szünetnélküli tevékenység jellemzi, egész leikével Isten országának szent ügyét szolgálta. 1867-ben Pulaski Countyban, Virginiában született. A helybeli elemi iskolába járt, majd Salembe került a Roanoke-kollégiumba. A teológiát a philadelphiai luteránus teológiai szemináriumban hallgatta. Majd 1892-ben Burkes Gardenbe választották meg, később Richmondba került. Itt 1898-ig működött. Ekkor megbízták a columbiai egyház és a déli teol. szeminárium vezetésével. Tíz éven keresztül még rendszeres teológiát is előadott. 1901-től 1902-ig a berlini és lipcsei egyetemeken tanult. 1908-ban alma matere, a Roanoke kollégium igazgatójául hívta meg. 1910-től 1914- ig az Egyesült Déli Lutheránus Egyház (most Amerika Egyesült Lutheránus Egyháza) elnöki teendőit látta el. 1919-ben azza bízta meg a Nemzeti Lutheránus Egyház, hogy vegye kezébe a szenvedő és nélkülöző európai evangélikusság megsegítésének ügyét. Buzgó munkájával kiérdemelte Hoover Herbert (az amerikai segítöakció vezetője) dícséretét, ezren és ezren áldják abban a huszonkét államban, amelynek segítségére sietett. Mint amerikai evangélikusok ajándékát, több milliió dollárt gyűjtött készpénzben és több tonna élelmiszert és ruhaneműt osztatott szét az arra rászorulók közt. A Nemzeti Lutheránus Egyház 1923-ban ügyvezető igazgatójának választotta meg. Ezt a hivatását két éven keresztül a legnagyobb buzgósággal töltötte be. Az ö vívmánya az is, hogy 1923-ban megtarthatták Eisenachban az első Lutheránus Világgyülést. Sírja fölött tartott beszédében Dr. Knubel többek között ezt mondotta: »Ez a név: »Lutheránus Világgyülés« elválaszthatatlanul egybekapcsolódik az ö nevével.« Nagy szolgálatokat teljesített ezen kívül még a Nemzeti Lutheránus Egyház fejlesztése körül is, amely 1921-ben kezdte meg a Lutheránus Világai- manach kiadását. Ennek a bizottságában 1924-töl 1930-ig munkálkodott. Dr. Morehead munkájának elismeréséül a következő kitüntetéseket kapta: két amerikai, a lipcsei, a párisi és a pécsi egyetem teológiai doktorátusa; a dán Dannenbrog-Rend lovagkeresztje, a finn Fehér Rózsa-Rend első osztályú lovagkeresztje. Emlékét a magyar evangélikus egyház is mélyen szívébe zárta. Többször járt hazánkban és nagyon szeretett minket s a magyar evangélikusok élete és küzdelmei iránt mindig melegen érdeklődött. HÍREK. SZENTHÁROMSÁG UTÁNI 3-1K VASÁRNAP. Lukács ev. 6:36 42. örökös; sokszor láthatatlan összefüggés van Isten és közöttünk, közöttünk és az emberek között, örökös, általunk meghazudtolt összefüggés. Istennel nem sokat törődünk, embertársainkat pedig csak vezetni, bírálni akarjuk. Annyira vezet ez, hogy abszurdumig jutunk el: gerendát nem veszünk észre a saját szemünkben. Egy hiányzik belőlünk: kegyelem osztogatása az embertársainknak. Ha egyszer Isten ezt az összefüggést, amely eddig részér öl áldólag sugárzódon felénk, megszakítaná, fekete ítélet, kárhoztatis átka ütne reánk. Ma még szeretettel vár reánk, hogy vezessen és jó mértékkel mérjen. Csak az életünkből is örök igazságosságként kell láthatóvá válnia Isten-hitünknek és emberszeretetünknek. — A budapesti egyházmegye június hó 18-án tartotta rendes évi közgyűlését. A közgyűlést Kemény Lajos esperes imája nyitotta meg, majd Dr. Mikler Károly egyházmegyei felügyelő nagyon meleg szavakkal köszöntötte D. Raffay Sándor püspököt. Az egyházmegyei felügyelő megnyitó beszédében a Schmalkaldeni Cikkek jubiláris évfordulója alkalmából ennek a hitvallási iratnak a jelentőségét méltatta és különösen kiemelte azt, hogy milyen határozottan megcáfolja a Luther türelmetlenségéről terjesztett ferdítéseket az, hogy a tulajdonképeni elszakadás a katolikus egyháztól csak a Schmalkaldeni Cikkekben, tehát a reformáció megindulása után 20-évve) lesz véglegessé. Ezután Kemény Lajos terjesztette elő terjedelmes évi jelentését az egyházmegye évi életéről s biztató képet rajzolt annak örvendetes fejlődéséről. Javaslatára a közgyűlés Broschko G- Adolfot tiszteletbeli esperessé választotta. A tanügyi bizottság jelentését, valamint a tanfelügyelői jelentést Mohr Henrik, a belmissziói jelentést Szántó "Róbert terjesztette elő. A számadásokat Artner Oszkár egyházmegyei számvevő ismertette. Fellebbezések és kérvények elintézése után a közgyűlés a késő esti órákban ért véget. — Gyámintézet. A budapesti egyházmegye gyámintézete újból vitéz illencfalvi Sárkány Jenőt és Broschko G. Adolfot, eddigi világi és egyházi elnökét egyhangúlag elnökeivé választotta. A pest-
