Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-06-14 / 24. szám
188 odal EVANGÉLIKUS ÉLET 24. szám olyan tantervet, hogy a megfelelő fokú Iskolákban is alkalmazható legyen. A négy alsó osztályé legyen egyúttal a polgári iskoláé, a négy felsőé a kereskedelmié és így tovább. 2- Az osztályok lehetőleg páronként kapják az anyagot, arra való figyelemmel, hogy tanulóink többsége valószínűleg ösz- szevont osztályokban kapja azt. Elkerülhetetlen, hogy előnyben ne legyenek azok az iskolák, amelyekben szabályosan: osztottan történik a vallástanítás. Mégis vigyáznunk kell az osztályok összevonásával előálló szükségletre. Nem foglalkozom az énekek tanításával, mert helyesnek tartom a régi tanterv idevonatkozó rendelkezését: legyen éneklés minden osztályban, a négy alsó osztályban meg szövegtaníttatás is. I—II. OSZTÁLY. A régi tanterv szerint az I. osztályban a tárgy: Ószövetségi élet és jellemképek s tanítások, különös tekintettel a Megváltó eljövetelének előkészítésére, a Il-ban: Jézus élete és tanítása. Az anyagnak nagyjában ugyanannak kell maradnia, de más felfogásban és más beosztással. Három érdek is kívánja, hogy párhuzamosan tanítsuk a két Szövetsé- séget. 1- Így nemi lesz olyan tanév, amelyben csak ószövetségi anyagot közlünk. 2- Jobb lesz az arány az ó- és újszövetségi anyagmennyiség között. Ez az érdek nem érinti az Ószövetség fontosságát, — magyar evangélikus egyházunkban nem kell jelenleg bizonyítanunk az Ószövetség nélkülözhetetlenségét. De mivel itt is meg kell alkudnunk a helyzettel, az idő korlátozottságával, az Újszövetség arányosabb tanítása érdekében meg kell szűkítenünk az ószövetségi anyagot. 3- Elkerüljük azt a furcsa állapotot, hogy a tanulók nagyobb része előbb tanulja az Újszövetséget és később az Ószövetséget. Úgy érzem, ez a harmadik érdek dönti ei végkép, kell-e ragaszkodnunk a történeti egymásutánhoz. Amíg a kivitelben fikció marad az Ószövetség és az Újszövetség tanításának egymásutánja, amíg nem lehet mindenütt megvalósítani az I—II. osztály osztott tanítását, addig ne kösse kezünket gúzsba a históriai gondolkodás. Az I—II. osztály anyagának központi tárgya legyen Jézus Krisztus euapgélioma. Az anyag elrendezésének főszempontja mind a két évben az üdvtörténet úgy, amint az számunkra az egyházi esztendőben elevenedik meg. Tehát nem könyvszerű üdvtörténetet fogunk közölni, olyant, amilyent a tanuló ezen a fokon úgy sem tud felfogni, hanem megelevenedett üdvtörténetet, olyant, amilyent a tanuló átélhet. Vagyis az ünnepekhez igazodunk- Egyébként az ányag szétosztásában érvényesített vezető szempontot leginkább így fogalmazhatom meg: 1. o.: Jézus Krisztus megváltói műve; II- o.: Jézus Krisztus és a világ. Ez a szempont természetesen elsősorban az újszövetségi anyag kiválasztásában érvényesülhetett, az ószövetségiben kevésbbé. Ezen az anyagon kívül pedig fel kellett venni az I. o-ba egyebet is, azzal a gondolattal, hogy ez a bevezető tanulnivaló osztatlan tanításnál minden évben szerepelni fog. 1. év- Istentisztelet, igehirdetés, Szentírás, evan- géliom, »evangélikus keresztyén«. Közben: a 12 éves Jézus. — Imádságok: reggeli, esti, alkalmi, isten- tisztelet előtti és utáni(!). Az imádkozás általában. — A Miatyánk magyarázata a Kis Kátéból. — Közben előkészítés okt. 31-re, itt esetleg Gedeon- — Halottak vasárnapja előtt fiuknak: a naini ifjú, leányoknak: Jairus leánya. E példával kapcsolatban említem meg annak szükségét, hogy mindenféle anyagnál tekintettel kell lenni arra, fiúkat vagy leányokat tanítunk-e. A könyv közölje párhuzamosan az alkalmas történeteket. ; j Ádventben: Ábrahám, messiási próféciák, Jézus születése, napkeleti bölcsek. Karácsony után husvéthoz kell igazodni és a szerint, hogy korán vagy későn van-e, rugalmasan kell bánni a következő anyaggal: Jób, példabeszédek, zsoltárok; Mózes története abból a szempontból, hogyan szereti Isten a folyton gonosz választott népet; Jézus küzdelmes munkája, a nép hamis várakozása, harc az írástudókkal, a történetek közül pl. a száradtkezű meggyogyítása, a tíz bél- poklos, a gazdag ifjú; a szenvedéstörténet a mellékalakok nélkül. Husvét Után: az ószövetségi üdvtörténet összefoglalása a£ elemi iskolában tanultak felhasználásával; az ószövetségi nép felbomlása: Jézus Krisztus mennybemenetele; a Szentlélek kitöltése. 2. év. Törvényadás, a tízparancsolat magyarázata a Kis Kátéból. A Hegyi Beszéd; közben szemléltetésül példázatok rugalmasan, pl.: Máté 6:19—21-hez a nagy vacsora, Máté 7:1—5-hoz az irgalmatlan szolga. Ádventben: teremtés, bűnbeesés, Kain bukása, vízözön, Bábel; — Isten új teremtése, Isten országának »közelsége«, Keresztelő János, Krisztus újra eljövetele (a 2. ádv- vasárnaphoz kapcsolódclagj, a reformáció, az evangélikus keresztyénség jelszava- »isten igéje örökké megmarad«; új ég — új föld teremtése, az árvákra, szegényekre gondolva: Jel. 21,4. Karácsony után: (újra husvéthoz igazodva) példázatok; mint kegyes, mégis bűnös emberek: Sámuel, Saul, Dávid, Salamon; a szenvedéstörténetből: Júdás, Pilátus, Péter. Husvét után: a próféták tanítása; Jézus életének és művének összefoglalása. Pünkösdhöz igazodva; az apostolok, különösen Pál, gyülekezeti munkások, pl. István, Tábitha. Ez a vázlatos terv természetesen csak szerény kísérlet akar lenni abban az irányban, hogy a mai tanterv hibáit kiküszöböljük. III. OSZTÁLY. A mai tantervvel egyezően egyháztörténetéin tanítandó, de érvényesíteni kell azt a Kívánalmat, hogy kor- és életrajzokat adjunk, ne genetikus történelmet. Szükséges még, hogy a magyar egyháztörténelmet beleillesszük az egyetemesbe. Végül: az anyagnak legalább egyharmad részét a jelenkor adja; hogy ezt a részt egyházrajznak nevezzük-e el, mellékes; az a fontos, hogy azok is tájékozódjanak a jelenben, akik csak négy középiskolai osztályt végeznek. Hangsúlyoznom kell nyomatékosan,' hogy nem példaképszerü jellemrajzokat kell nyújtanunk, hanem valóságos keresztyén életek rajzát; ne az ember legyen az egyháztörténelem tanításának tárgya, hanem Krisztus evangéliomának története. Ennek megfelelően elkerülhetetlen, hogy könnyen felfogható összefüggést, áttekintést is tanítsunk az Egyház eredeti értelemben vett katolicitásának megsejtése céljából. A nagy anyagból hozzávetőlegesen a következő fejezeteket ajánlom: Apostolok,. különösen Pál. Vértanuk, pl. Ignatius, Polykarpus- Az Egyház élete az első századokban, az Újszövetség létrejövetele, istentisztelet, az Apostoli Hitvallás. Államvallás — szerzetesség. Augustinus — Nursiai Benedek- A keresztyénség terjedése, mint misszió. A magyarság ú. n- megtérése. A romlás, különös tekintettel az istentiszteletre és tanításra (a szervezet romlása, tehát a pápaság története is a tiszta tanítás, az evangéliomhirdetés szempontjából tárgyalandó!). Asz- sziszi Ferenc; a reformáció kísérletezői. Luther, személye, műve, hatása (nem pedig a németországi reformáció). A Kis Káté jelentősége- Pévai Mátyás. Kálvin. A magyarországi prédikátorok és pártfogóik. Thurzo György. Az erdélyi fejedelmek szolgálata. Gusztáv Adolf, Gerhardt Pál- Gályarabok, iskolák (tanulók) küzdelme. Petrőczi Kata Szidónia. A XVIII. századi élet, a pietisták szolgálata. A Türelmi Rendelet hatása. A XIX- századból: Székács József, Wiehern, Ruotsalainen Pál. Belső és külső misszió. A mai helyzet rajzánál különös figyelmet
