Zsilinszky Mihály: Adalékok a szarvasi ev. egyház legújabb történeteihez. Szarvas 1874.

I. A szarvasi békétlenségről a polgári téren

!áo volt, hogy a jó viszonyt, melyben Kollárral állott, a tárgylagos igazság és néperkölcs tekinteteinek becsületes polgárhoz illően alárendelte. De Kollár, ki a személyeskedésnél magasabb elvet már akkor sem látszott ismerni, e beszédet nagyon zokon vette. Magánkörökben ugy, mint a rendes lakhelyévé lett nyilvános korcsmákban féktelen dühhel szórta ellene ugyanazon koholmányokat, melyeknek egy része „Emlékiratában" is olvasható. *) Ami a megyegyűlést illeti, az Kollárnak saját óhajára is, a kiküldött megyei biztos figyelmét a szolgabiró eljárására is kiterjesztette. De Foltényi a 6 hónapon át folytatott vizsgálat alatt a szolgabíró ellen nem sütött ki semmi terhelő részletet, mert Klenk elég nagylelkű volt a legterhelőbb kezdeményezést, sőt oly iratok készítését is magára vállalni, minőkre csak iskolázott raffineria képes, amivel Klenk nem dicsekhetik. Foltényi Klenket és két társát népbujtogatás bűnében vétkesnek s hivatalától megfosztandónak találta. Azonban a következő megyei gyűlésig ismét elhaladt a dolog, — mig végre a bűnös bírák hivataloskodási ideje lejárván, a pénzbírság, mely reájok szabandó volt, a „szent béke kedvéért" elengedtetett — annál is inkább, mivel e tárgy fölvételekor főnökjiik ') Hogy feladatául tűzte ki a járási tisztviselőnek megbuktatását, hogy „elvbarátaival tanácskozott, mint lehetne az útjában álló főszolgabírót elmozdítani 1 stb. 4. 1. „és miután őt a megyével megsemmisíteni nem birta, az egyházi téren kívánta megbuktatni! 5 1. ugyan nagy erő kellett oly tisztviselő megbuktatásához, akit saj át collegái is elejtettek, s a kit saját pártja kizárt a jeleltek sorából!