Zsilinszky Mihály: Egy forradalmi zsinat története (1707-1715). Budapest 1889.

VII.

alkalom fog bekövetkezni. Aztán elmondván az esküformára vonat­kozó fentebb már említett nézeteit, a következőképpen végezé beszédét: «Mindezeknél fogva az ev. rendek kérelme abban ösz- pontosúl, hogy felséged igazságos és kegyelmes trónja előtt Eszter királynéval ekképen kiáltsunk: ha kedvet találtunk felséged sze­mei előtt ó szeretett király, tartsd meg népünket, a melyért ese­dezünk ; esedezünk, hogy a vallásügyben szerkesztett törvényezikk a kegyelmes királyi resolutiók szerint kijavíttassék, s az esküfor­máról szóló s országgyűlésen kivűl betett czikk pedig egészen elhagyassék. Végül alázattal könyörgünk, hogy a szabad kir. váro­soknak, melyeknek külvárosai a legközelebbi zavargások alatt az imaházakkal együtt leromboltattak, addig is, mig az illető com- missió feladatát teljesítheti, vallásuk gyakorlatát a falakon belől is engedélyezni kegyeskedjék. 1 O felsége általánosságban csak annyit válaszolt, hogy jog­talanságot nem fog engedni elkövetni. A következmények azonban azt bizonyították, hogy a klé­rusnak tett engedményt nem volt hajlandó a protestánsok ked­véért visszavenni, s a szöveg maradt úgy, a hogy szerkesztve volt. Azonban ez alkalommal még nem válhatott törvénynyé, mivel ő felsége az országban ismét mutatkozó epemirigy miatt aug. végén az országgyűlést határozatlan időre felfüggesztette. i3o Az epemirigy megszűnése és a rastadti békekongressus után újra összehívott országgyűlésen, hosszas és keserű viták, pana­szok, folyamodások és óvástételek után 1715-ben létre jött a tör­vény, mely a protestánsok vallási szabadságát a királyi kegyelem­től tette függővé (30. t.-cz.) és mely a 31-dik czikkben a rózsahegyi zsinatnak határozatait a következő szavakkal semmi­síti meg: «Minthogy a múlt lázadások alatt, némely szinte lázadók, bizonyos zsinatnak nevezett gyűlést tartani, ott az országot külön­féle megyékre osztani, különféle őket nem illető tisztséget s mél­tósági czímeket felvenni, a róm. katholikus szertartás elleni dol­gokat határozni, itt-ott az országban terjeszteni s gyakorlatba 1 Dobnernél.

Next

/
Thumbnails
Contents