Zsilinszky Mihály: Kermann Dániel evangélikus püspök élete és művei. 1663–1740. Budapest 1899. (A Luther-Társaság XXXV. kiadványa)
V. Zábler püspök megvizsgálta és felszenteli. — Első kellemetlenségei — és a földesúr általi üldöztetése, Orbán Pál kir. személynök sürgeti eltávolíttatását.— A turolukai elöljárók revarsalisa, — Kermann a bukócziakhoz menekül. Hivei a császárhoz folyamodnak,— s papjokat visszakapják
arra a kérdésre is megfelelt volna, hogy minő themát lehetne a felolvasott ige alapján felállítani ? a püspök, a ki valószínűleg ismerte Kermannak egyetemi dissertatióját, azt kérdezte, mit tart a lelkészek hivatásáról? Ennek bővebb kifejtése után több kisebb-nagyobb jelentőségű kérdés következett, melyeknek fölvetése ma nagy zavarba hozná a fiatal theologusokat. Többek között a Krisztus exinanitiojának momentuma felett akkor országszerte folyt vita kérdése és az, hogy Krisztus mikor nyerte az összes teremtmények feletti uralmát? miként gyakorolta azt a halakkal szemben? Kermann általánosságban megjegyezte, hogy e kérdés most a giesseni és tübingai egyetemek által vitattatik és hogy az nagy jelentőséggel bír. Védelmezte az egyetemes törvény uralmának titokzatos voltát s erre nézve a vizsgáló bizottság ellenkező nézetével szemben például használta a hamu alatt rejlő tüzet. Ebből nagy vita keletkezett a vizsgálaton. Zábler előhozatta Prükner Vindiciáit s az illető kérdésre vonatkozó részt ajánlotta az ifjú lelkésznek. Azután kérdezte tőle, hogy minő auctorokat ismer? Erre Kermann felsoroltaRavanellbibliothecáját, Baco és mások műveit. Az egész vizsgálat két óra hosszat tartott és a szorosan vett theologiai kérdéseken kívül elővétettek homiletikai és didactikai kérdések is, az akkori szokás szerinti problematicus és casuisticus példákkal illustrálva. Végül következett a fölszentelés ténye, mely egy előmondott formula szerinti megáldásból, a püspök kezének a jelölt fejére való tételéből és a Formula Concordiaera való esküvésből állott. Az egyik lelkész az imaházban úrvacsorát szolgáltatott ki neki; minek el-