Zsilinszky Mihály: Kermann Dániel evangélikus püspök élete és művei. 1663–1740. Budapest 1899. (A Luther-Társaság XXXV. kiadványa)

I. A vallási türelmetlenség- — a kizárólagos üdvről szóló tanból ered. — A protestánsok szenvedései. — Kermann gyermekkora

Minthogy Némét-Prónáról való német ember volt, elnevezték Germánnak. Ebből lett aztán a Kermann, és tótos rövidítéssel a Krmann név.

1 Az imént nevezett Tamásnak és nejének, a lazáni származású Fábri (Schmidt) Charitásnak fia Kermann János már ev. lelkész volt. Mint szegény sorsú szüléknek gyermeke, a hazai tanulmányok befejezése után, gr. Thurzó György nádor költségén ment ki a wittenbergi híres egyetemre, hol úgy nagylelkű pártfogójának, mint szüleinek örömére nagy előhaladást tett a tudományokban.

2

) Itthon elébb mint privigyei és beszterczebányai tanító, majd mint a bittsei gymnasium aligazgatója, végül egymás után több gyülekezetben mint lelkész kitűnő eredménynyel, sok viszontagság között működött. Az ev. lelkészeknek közös sorsában ő is osztozott, a mennyiben a klérus által 1630-ban Galgóczról, 1642-ben pedig Csejtéről űzetett el, míg végre az Illésházyak pártfogása mellett Drietomára ment, hol mint a tiencséni egyházmegyének esperese halt meg 1646. jűn. 7-én. Halálát előre sejtvén, maga irta meg síriratát, mely a drietomai templomban sokáig volt olvas1 Én K er mannák irom azért, mert a püspök maga is gyakran így irta nevét, sőt az általa irt családi Krónika is „Fata famíliáé Kermannianae" czímmel van ellátva, s ebben többek között így ir: „Ego Daniel Kermannus ex istis oriundus fui parentibus . . . stb." 2 Egyetemi tanuló korában adta ki első tudományos értekezését ezen czím alatt: „Dissertatio de pontificiorum Sacramentis commentatis." L- Klein J. S. Nachrichten von den Lebensumständen und Schriften Evang Prediger II. 300 1.