Zsilinszky Mihály: Wallaszky Pál evang. lelkész élete 1742–1824. Budapest 1910. (Egyházunk nagyjai XI.)

fel. A híres hallei egyetem, mely voltakópen a híres és áldásos pietista mozgalom fészke volt, ismét új életet tárt fel előtte. Itt megismerkedett Semlerrel és Nösselttel, a híres theologusokkal; Segnerrel, a magyar eredetű mathematikussal, Mayer és Klosz bölcsészekkel. Elragadtatással szemlélte a Franke által alapított roppant árvaházat, az óriási nyomdát, melyben 1712-től 1767-ig 1.125,385 egész bibliát ós 651,114 új-testamentomot nyomtak ki. Nemcsak látogatta, hanem szorgalmasan búvárolta is a helybeli főiskolai könyvtárakat, irodalmi gyűjteményeket, melyekben magasabb céljainak megfelelő jegyzeteket tett. Haliéból átment Wittenbergbe és Berlinbe, hol a gazdag könyv- és levéltárakban a magyar egyházra és történelemre vonatkozó igen értékes adatokat gyűjtött; jelesül pedig ott találta a vele egy célra törekvő Rotaridesz Mihály hazánkfiának becses jegyzeteit is. Ekként elkészülve, elég erősnek hitte magát arra, hogy a magyar nemzet ócsárlóival eredményesen megvívhasson — és megírta Hunyadi Mátyás korát tudományos és művészeti szempontból.

1 Ezen munka méltó feltűnést okozott nemcsak hazánkban, de különösen a külföldi tudós világ előtt; mert valóban úttörő munka volt. Senecából merített jelszava, t. i. hogy „Veniet tempus, quo istae, quae nunc latent, in lucem dies extrahat, et longioris aevi diligentia" csak a legújabb időben kezd teljesedésbe menni. Mátyás korát, irodalmi és művészeti szempontból 1 Tentamen Históriáé Literarum sub Rege Gloriosissimo Mathia Corvino de Hunyad in Hungária, — auctore Paullo Wallaszky e montanis Hungaro. Lipsiae ex officino Sommerio MDCCLXIX.