Zsilinszky Mihály: Az 1646-ki tokaji tanácskozmány. Budapest 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XII. kötet. IX.)

azon állítás, hogy a császári követek a diploma ellen cselekesznek, midőn a diploma 4-dik pontjának se szavait, se értelmét nem akarják elfogadni, mert ott világosan ki van fejezve, hogy ő felsége akképen engedte át a fejedelemnek a vármegyéket, a mint azokat az egykori fejedelem birta. Mert a diploma 4-dik pontjának azon záradéka, hogy t. i. a fejedelem a hét vármegyét úgy bírhassa, mint hajdan Bethlen, nem úgy értendő, mintha az ő felsége által időközben tett adományok az új békekötés által elvesztenék érvényöket. Ez nemcsak ő felsége tekintélyét sértené, hanem a hét vármegye legtöbb, indigenájára nézve is sérelmes volna. Törvényes jogaik és szabadságaik súlyos csapást szenvednének. Ez Bethlennek sem volt megengedve, a mint alább ki fog tűnni. Ugyanis a diploma 4. pontjának záradéka nem általánosságban értendő, mintha t. i. valaki időközben nyert jogaival szabadon nem élhetne; nem lehet azt a jezsuitákra alkalmazni, a kik a kassai residentiát s más javakat ő felségétől nyerték. Amiket ő felsége béke kedvéért a fejedelemnek akart adni, azok névszerint vannak felsorolva. Minden más javakat vissza kell adnia a törvényes birtokosoknak, a diploma 3. pontja szerint. Az a záradék akképen értelmezendő, hogy a hét vármegye azon feltételekkel adatott át a fejedelemnek, a minőkkel egykor Bethlennek. Melyek azon feltételek ? Olvashatók a nikolsburgi békekötésben ... és az 1622. 29. t,-czikkben. A jövedelmekről a jelen diploma 4. pontja intézkedik. Elmondatik, hogy a r. kath. vallás gyakorlata és egyházi jurisdictiója szabad; hogy a tizedek törvényes uraiknak visszaadassanak ; hogy az ország törvényei, szabadságai és jogai fentartassanak; hogy az egyházi javak adományozása és a kegyúri jogok tiszteletben tartassanak stb. . . . mindezeket úgy kell érteni, hogy nem kell ellenkezőleg cselekedni; ez az értelme annak, hogy a hét vármegye akképen adatott át Rákóczynak, mint hajdan Bethlennek. A mi a jezsuitáknak szatmári residentiáját illeti, arra nézve hasonló okokat lehet felhozni. Ezt is ő felsége alapította királyi hatalmával, úgy, mint a kassait. Ez abból is kitűnik, hogy ő felsége, mint a béke szerzője sürgeti a residentia visszaállítását; s nem fogadja el azt a magyarázatot, mintha