Zsilinszky Mihály: Az 1646-ki tokaji tanácskozmány. Budapest 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XII. kötet. IX.)
miről azonban szóbeli jelentést fog tenni a magyar titkár. Úgy látszik, hogy a fejedem húzza-halasztja az ügyet, várván az egyetemes béke eredményeit, x ) Nem tudjuk, mire vonatkoznak Szelepcsényinek fentebb idézett szavai; de az bizonyos, hogy a primás rosz néven vette a királynak, hogy Tőröst a fejedelemhez küldötte. Érezte, hogy ha Tőrösnek sikerűi a fejedelem és a király között egyetértést hozni létre, az az ő befolyásának csökkenését, sőt talán végkép ellensúlyozását fogja előidézni. Ez érthetővé teszi Lippay áskálódását Tőrös ellen; de egyúttal megmagyarázza azt is, miért igyekezett a többi követeket is arra birni, hogy Tőrös működését eredménytelenné tegyék. A követek május első napjaiban ismét sürgették a fejedelmi küldöttek válaszát. Ez megadatott május 10-kén azon kijelentéssel, hogy — ha szükséges — a fejedelmi követek készek szóval is felvilágosítást nyújtani. A következő napon megtartott közös tanácskozmányban a császáriak elég engedékenyek voltak. Eloszlatták a harminczadot illető nehézséget; eligazították a hét vármegyében szereplő főhivatalok adományozását oly formán, a mint Bethlen korában volt. Eligazítottak még igen sok kényes kérdést; csak négy, illetőleg hat pont maradt megoldatlanul, melyekre nézve egyik fél sem volt hajlandó engedni. Ilyen volt: 1. a Dévényi Istvánt illető pont, melyben a fejedelmiek Dévényinek reversalisát azért nem akarták visszaadni, mivel az a hűségi kötelezettségen kivül — melytől különben már előbb a diploma szerint felmentetett — mást is foglal magában; 2. a kassai és szathmári jezsuiták lakát egyszerűen megtagadták ; ellenben kívánták, hogy Bottá és a mislei prépostság ne a jezsuitáknak, hanem a zavargás előtti törvényes birtokosaiknak adassék vissza, vagy pedig bizassék más egyházi kezekre, mig az országgyűlés valamit határoz e szerzetes atyákról. Allíták, hogy a jezsuiták az ország törvényei és a bécsi békekötés czikkei értelmében nem bírhatnak javakkal ez országban, s ennélfogva e törvények ellenében a királynak sincs joga azt megengedni. Ha azonban az illető törvényes birtokosok megengedik nekik, hogy az országgyűlésig bírják, ám legyen, de ott t. i. az országgyűlésen azt is ellenezni fogják; J ) Szelepcsényi jelentébe 1646. máj. 8-ról. Acta Puhl. Trans. U. o.
