Zsilinszky Mihály: Az 1637/8-ki pozsonyi országgyűlés történetéhez. Budapest 1885. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XII. kötet. III.)

IV. Midőn a protestánsok 1638. elején *) új kérvényt akartak benyújtani ő felségéhez, s ennek átadásával Nyáry Bernát, Bakó Ferencz, Körösi János bízattak meg, a kath. rendek szóba hozták »az evangélikus rendek« elnevezését, Többségökre való hivatkozással szerették volna még e nevezettől is megfosztani ellenfeleiket. Ám irják magokat a protestánsok ágostai és helvóthitvallásu híveknek, de ne evangélikusoknak, mert ez szerintök a róm. kath. vallás sérelmét képezi. A protestánsok ezzel szemben hivatkoztak az 1608-ki koronázás előtti 3-dik törvényczikkre, hol világosan az »evangélikus rendek« elnevezés használtatik; hivatkoztak a szokásra és az eddigi joggyakorlatra. Indokaikat a következőkben foglalták össze: 1. Mióta a nemes országrendek között, jelesül az 1606. és 1608. évektől kezdve a mostani korig, a religióról valami disceptatio vagy ellenkezés támadott, e nevezet közöttünk mindenkor, minden dietalis tractatusokbanfentartatott; régi eleinknek ideiben is »Evangelikus status, r. katholikus status,« és minden országgyűlésen ezen nevezettel illettük egymást, 2. A mi sérelmeinket és azután kéréseinket is ezen név és czim alatt »evangelikus status« adtuk be ő felségének császár urunknak. 3. 0 felsége is két rendbeli dekrétumában minket úgy nevezett. 4. Az 1625-ki és 1635-ki sopronyi országgyűlésen is, mikor a vallásügy sepositiójáról volt a szó, s mikor a sérelmeket összeírtuk, azt ilyen szókkal irtuk: a vallás dolgában u t r i n q u e előfordult sérelmek. Mit kell ezen szón »utrinque« egyebet érteni, mint az evangelikus és katholikus statust ? 5. Az 1608-ki koronázás előtti harmadik czikkben a nádorról lévén szó, az egész nemes ország is distinguálta, hogy két személy a róm. katholikus statusból, s ugyanannyi az evangelikus statusból jelöltessék. ») Lásd jan. 5-én kelt foh'amodásukat 1. Acta Dietalia. Nemz. Múz. A M. TUD. AKAD. ÉRTEK. A TÁRSAD. TUD. KÖRÉBŐL. 3