Zsilinszky Mihály: Az 1637/8-ki pozsonyi országgyűlés történetéhez. Budapest 1885. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XII. kötet. III.)

6. A jelen országgyűlésen is egész országúi egymás között forgott követségekben, szójárasainkban is mindig ezen nevezetes szókkal éltünk, sigy neveztük egymást: »evangelikus status, r. kath. status.« Azért semmiképen ezen nevezettől »evangelikus status« mi evangélikusok el nem állunk *). Nevezetes, hogy Szakmárdy István zágrábi követ »akatholikusoknak« nevezte a protestánsokat, a mi ellen azok tiltakoztak is. A legkitűnőbb protestánsok erősen harczoltak az »evangelikus rend« elnevezés mellett. Nyáry, Illésházy, Bogády és Szemere kimutatták, hogy ezen elnevezés benn van a törvényekben , királyi leiratokban, nádorválasztási diplomákban és magában a gyakorlatban is. Ettől nem hagyják magokat megfosztatni, mert akkor ép oly könnyen fosztanák meg őket minden nemesi kiváltságaiktól is. Illésházy a nádor előtt ]

) Szemére Naplója jan. 9-kéről. Ugyanott áll a következő jegyzet: » Tegnapi napon kívántuk mi Evangélikusok, hogy quoad sextana conditionem csak bátor az mi nevünk alatt ilyen formán tegyünk emlékezetet az Re ligióról: Gravamina quae Evangelici Status circa negotium Religionis asserunt, iam sunt Suae Mtti humiliter praesentata, expectantes superinde Suae Mtis Resolutionen!. Ugyanezen nona die Januarii az Praelatus és Nagyságos urak Pysky csanádi püspöktől, Forgách Péter és Eszterházy Dániel úrtól izentek, hogy a concepta formát be engedik írni, tud niillik Augnstanam et Helveticam c o n f e s s i o n e m profitentes ad suas in negotio Religionis Suae Mtti poi-rectas quaerelas asserunt se exspectare Resolutionem. Nos vero Evangelici deputarii talem conceptum ipsis remisimus : Evangelicae Confessionis Status ad suas in negotio Religionis Suae Mtti porrectas quaerelas humiliter se proferunt benignam superinde Suae Mttis exspectantes Resolutionem, — mely ezen utószori concepta formát midőn az uraknak odaküldöttük volna, megharaguván, az urak küldék kezünkbe Osztrosith István, Illésházy Gáspár, Sennyei Sándor és Nyáry Lajos ur amokat, kik midőn a középső concepta formát persvadeálták volna, resolváltiik magunkat, hogy életünk fogytáig soha bizony az »Evangelikus« nevezettől nem recedálunk, el sem hagyjuk. Azután osztán csak magától, Eőrsy Zsigmond uramtól az urak azt izenték, hogy látják ő Nagj'ságok, hogy erőt akarnánk rajtok venni, és erővel akarjuk magunkat vélek Evangélikusoknak neveztetni, melyet lelkiismeretük ellen nem cselekedhetnek, azért lássuk, mit cselekeszünk, de egy-egy átáljában erre ő nagyságok többé öszve sem gyűlnek, et sic cum rancorositate discessum est.