Zsilinszky Mihály: Lónyay Zsigmond és a nagyszombati béketanácskozmány 1644–45-ben. Budapest 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XIII. kötet. I.)

I. Adalék Pannónia történetéhez Antoninus Pius korában. Hampel József 1. tagtól.

a svédekkel való egyesülését megelőzvén, esetleg kevesebb áldozat árán érhesse el czélját. Meghallgatta a nádor véleményét is, a ki már aug. 21-én értesítette a fejedelmet, hogy a császár »szokott kegyelmességébol« megengedte, miszerint a Sárosban megkezdett tárgyalások fonala újra felvétessék. A tárgyalások megkezdéséül szept. 14-két, helyéül pedig Nagyszombatot tűzte ki. Rákóczynak azonban ez idő rövid volt, s kérte a tárgyalások megkezdését szept. 30-káig elhalasztani, a mibe a nádor is beleegyezett. Azonban az események azt mutatják, hogy Rákóczynak még ez is rövid idő volt arra, hogy követeit kiküldhesse. Ugyanis ő a rendek beleegyezése nélkül már csak azért sem akart tenni semmit, mert a háború tényleg folyt, s annak terhét azok viselték. Szükségesnek tartotta a kassai gyűlés által helyeselt tárgyalások megkezdése előtt még egyszer tanácskozni a rendekkel, és október elejére összehívta őket Tokajba, hogy a Fejérpataky által Bécsből hozott császári válasz felett nyilatkozzanak és hogy a Nagyszombatba béketárgyalások czéljából kikűldendő követek számára adandó utasításokat megállapítsák. A Tokajba gyűlt rendek, meghallgatván a császár és a nádor levelét, feliratukban fájdalmas szívvel nyilatkoztak a hajdan virágzó országnak jelenlegi pusztulásáról, mely leginkább vallási gyűlölködésből ered. Panaszaik és sérelmeik kapcsában kivánataikat több pontban foglalják össze. Ezeknek közlését annál kevesbbé mellőzhetjük, mert ezek szolgáltak utasításul és zsinórmértékül a további tárgyalásoknál. A rendek ugyanis ezt kívánták : A bécsi békében megállapítva, az 1608-iki első törvényczikkben megerősítve, a királyi hitlevél hatodik czikkelyében elfogadva s több következő országos határozatban megújítva lőn, hogy a vallás az ország valamennyi rendéinek, a magok és a királyi ügyész birtokain, továbbá az ország békességesebb fenmaradása czéljából a végvidéken is, a bécsi béke és a koronázás előtti törvény értelmében szabad és sértetlen maradjon; és pedig olyképen, hogy a vallás szabad gyakorlata úgy a főuraknak és nemeseknek, mint a sz. k. városoknak és országos rendeknek a magok és a kir. ügyész birtokain, to-