Zsilinszky Mihály: Lónyay Zsigmond és a nagyszombati béketanácskozmány 1644–45-ben. Budapest 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XIII. kötet. I.)

I. Adalék Pannónia történetéhez Antoninus Pius korában. Hampel József 1. tagtól.

A tárgyalások színhelyévé a sárost tábor volt kijelölve. Június közepe táján Rákóczy innét elküldé Lónyayt Serédy Istvánnal és Klobusiczky Andrással együtt a nádorhoz, hogy vele a béke felett komolyan tanácskozzanak és a keresztyén vérnek további ontását megszüntessék. Utasításuk szerint, melynek bevezetésében a háború okául a vallási és polgári sérelmek hozatnak fel, követelniök kellett: 1. hogy a király rövid idő alatt hivja Össze a sokszor igért, de már hat év óta meg nem tartott országgyűlést, hol a rendek szabadon, minden félelem nélkül, tanácskozhassanak; 2. hogy ezen az országgyűlésen mind azon sérelmek, melyek a bécsi békekötésben kikötött vallásszabadság ellen s azontúl ismét 1638 óta a protestáns rendek ellen elkövettettek, a legközelebbi országgyűlésen megszüntessenek s mindenki megtartassék vallásának szabad gyakorlatában; 3. hogy az országnak egyéb sérelmei azon országgyűlés alatt megorvosoltassanak; 4. hogy a törvény áthágói megbüntettessenek; 5. hogy a fegyvert fogni kényszerült hazafiak békében hagyassanak, s erről biztosíttassanak; 6. hogy a szenvedett károkért méltányos kárpótlás nyűjtassék; 7. hogy az Erdélylyel való jó szomszédság, valamint az országok confederatiója megtartassék; 8. hogy ő felsége a törökkel is békét kössön; 9. Ha ezek meglesznek, akkor a többire nézve, jelesül pedig a fejedelem személyes kívánságaira nézve könnyen megegyeznek. Ferdinand követei nagyon ellentétes állást foglaltak el e követelésekkel szemben. Tagadják, mintha a király adott volna okot a háborúra; ő csak védelmezte országát. Mindazáltal készek a tárgyalásokba bocsátkozni; s a fejedelmi követek részéről beadott kívánságokra nézve azt válaszolják, hogy az első, második, harmadik és negyedik pontokban foglaltak az egész országot illetvén, itt nem dönthetők el. Azok felett — úgymond — nem » efféle magános tracta,« hanem az ország gyűlése van hivatva hatá-