Zsilinszky Mihály: Lónyay Zsigmond és a nagyszombati béketanácskozmány 1644–45-ben. Budapest 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XIII. kötet. I.)

I. Adalék Pannónia történetéhez Antoninus Pius korában. Hampel József 1. tagtól.

feletti megállapodásokat közölje vele, melyeket a protestánsok jogaik biztosítása szempontjából kibővíteni akartak. A nádor kedvetlenül fogadta Lónyayt és társait. Roszszalását fejezte ki a felett, hogy a bizalmasan közlött négy pontot bővíteni, s ez által ő felségének mintegy előírni, akarják, hogy mit cselekedjék. Ha •— úgymond — tudtam volna, hogy ily nyakasán fogják magokat viselni, sohasem közöltem volna velők e pontokat. Lónyay a nádornál is mérséklő és engesztelő szerepet vitt. Kérte őt, ne tegye lehetetlenné az országgyűlés folytatását. Használja fel közbenjárói hivatalát arra, hogy a protestánsok módosításai — melyek különben is teljes összhangzásban vannak a régibb törvényekkel — elfogadtassanak. A nádor ridegen és izgatottan válaszolá: ő már megtette kötelességét. Kieszközölte a négy pontot ő felségétől, s most rajtok a sor: fogadják el. Ha nem teszik, jelentést fog tenni ő felségének és indítványozni fogja az országgyűlés szétoszlatását. Ez nem volt elég. Beszélgetés közben dühössé lett, cselszövőknek és árulóknak nevezte őket. A nádor ezen magaviseletéből Lónyaynak lehetetlen volt meg nem győződnie, hogy fáradozása haszontalanná lett. Viszszavonult s átengedte a tért azon hevesebb természetű férfiakr nak, a kik a nádor által mondott »áruló« czimet elviselni nem tudták s elégtételt követeltek. Sérelmi iratukban mindezt elpanaszolták a királynak is; követelték tőle a sérelmek megorvoslását; de mind hiába; ő felsége nem adott megnyugtató választ és a rendek ingerülten oszoltak el. Lónyay Zsigmond Erdélybe ment Rákóczy György udvarába, a hol éppen akkor a reformátusok és unitáriusok között folytak a keserű viták. Az unitárius vallás, mint tudjuk, a négy »recepta religio« közé tartozott; mint ilyent nem lehetett megtámadni. De az unitáriusok kebeléből támadt judaizálók. kik a reformatio szellemének, jelesül a szabad vizsgálódás elvének túlhajtásával a zsidóság eszmekörébe csaptak át, úgy tüntettek fel, mint eretnekek, a kiket Rákóczy semmiképen nem akart megtűrni. Az ápril 23-án összehívott fehérvári és július l-jén tartott deési országgyűlésen valóságos egyházi zsinati viták folytak Krisztus istenségéről és segélyül hívásáról.