Zsilinszky Mihály: Miről van szó? Válaszul némely támadásokra. Budapest 1908.

hiábavaló minden anyagi segítség és szubvenczió az államtól. Pénz és állam nem teremthetnek vallást s nem tarthatják fenn az egyházat. Erre csak a hit ereje volna képes, azon hitnek ereje, mely ezelőtt volt meg, midőn a protestantizmus nem részesült állami protekczióban, hanem magára hagyatva önvédelmére még fegyvert is kénytelen volt viselni stb. ..." Látjuk, hogy b. Kaas igen érzékeny bajára tapintott a protestáns egyháznak; de ezzel nem volt képes az állami dotáczió szükségtelen* ségét kimutatni. A protestáns egyházi lapok majdnem egyhangúlag nemcsak sürgették, hanem határozottan kévéseitek az állami költségvetésbe beállított százezer forintos segélyt, mely a csekély javadalmú lelkészek fizetéspótlására lett megszavazva. A „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap" 3. száma bántónak jelzi már azt a körülményt is, hogy a kormány ezzel a csekély összeggel akarja megváltani azokat a nagy Ígéretekéi, melyeket annak idején Wekerle, Csáky, Szilágyi és a kormánynak többi tagjai is tettek. Idézi Fejes Istvánnak a „Sárospataki Lapodban megjelent szavait, melyekben ez mondatik: „Hibáztatom a kormányt, hogy ily kisszerűen fogja fel a nagy kérdést. Hibáztatom azon egyházi elöljáróinkat, a kik előre nem figyelmeztették a kormányt arra, hogy inkább várjon, mint így kezdjen. Mert nem arról van szó, hogy . . . annyi amennyi segélylyel támogassa a kormány a megszorult lelkészeket, hanem a lelkészi állásoknak oly állandó fölsegéléséről, a melyet a törvény, nem pedig a