Zsilinszky Mihály: Miről van szó? Válaszul némely támadásokra. Budapest 1908.

gatotl meg. Véleménye 1875-ben abban foglaltatott össze, hogy a tanulmányi alap országos természetű, vagyis közalap; annak jövedelmei országos tanügyi és közművelődési czélokra fordítandók! Ezen alap kezelése a budgetjog követelményeinek megfelelően a költségvetésbe felvétessék. Tudvalevő dolog, hogy Mária Therézia diplomája egy szóval sem említ katholikus, vagy más hasonló színezetű tanügyet; maga az alapítvány „in generalem fundum studiorum" részére létesíttetett, tehát állami. Felette érdekes és fontos az a nyilatkozat, melyet Horváth Mihály mondott, mikor azt kérdezték tőle, mi az ő véleménye? Ez — úgymond — igen kényes kérdés. Nekem, mint kath. püspöknek, azt illenék mondanom, hogy a szóban levő alapok és alapítványok katholikusok; de mivel történetíró is vagyok, tehát azt kell mondanom, hogy államiak! Ezzel szemben gr. Apponyi külön véleménye az volt, hogy a tanulmányi alap katholikus felekezeti alap, tehát jövedelmei csak kath. czélokra fordíthatók. Előtérbe tolja a király főpatronusi jogát, mely a klérus magyarázata szerint a pápától ered! Ezt Werbőczy tői kezdve egy jóravaló jogász sem fogadta el. Hasonló értelemben magyarázta Apponyi gr. a vallásalap természetét is. Most elérkezettnek látja az időt arra, hogy, mellőzve az 1848-diki törvényt, a t>a//ds-alapot és a tanulmányi alapot tulajdonjoggal átadja a római kath. egyháznak. Ez ellen nekünk csak egy kifogásunk van. Az,