Zsilinszky Mihály: Miről van szó? Válaszul némely támadásokra. Budapest 1908.

hogy ezzel egyidejűleg miért nem gondoskodott arról is, hogy a jogegyenlőség és viszonosság elvének alapján a többi törvényesen bevett vallásfelekezetek, tehát a protestánsok is arányos részben külön vallásalapot és tanulmányi alapot kapjanak!? Az az odadobott három millió korona, melyet részint a hívek adójának csökkentésére, részint a közigazgatás és nyugdíj czéljára az állami költségvetésbe vett, nem felel meg az 1848: XX. t.-cz. szellemének. Tudjuk, mitszoktak erre válaszolni gr. Apponyinak satellesei: „miért nem tette ezt meg az átkos szabadelvű kormány? Miért követelnek most tőle olyat, a mit azelőtt nem követeltek? Gr. Apponyi két év alatt többet tett, mint összes elődei!" stb. Erre nézve az igazság kedvéért meg kell jegyeznem, hogy ez alaptalan beszéd. Ha visszatekintünk arra a korra, mikor a Deák-párt és a balközéppárt egyesülése alapján Tisza Kálmán vette át az ország ügyeinek vezetését, akkor az ország pénzügyei a lehető legrosszabb állapotban voltak. Egyrészről tehát ez a körülmény, másrészről pe'dig az egymást kergető sürgős napi kérdések tömege okozta azt, hogy a liberális kormány az 1848 : XX. t.-czikket fokozatosan, de következetesen és becsű letesen kívánta végrehajtani. Ezt az akkori ellenzéki pártok is helyesnek találták. Egy harmadik körülmény pedig, mely a fokozatos életbeléptetést szükségessé tette, az volt, hogy a képviselőház 1875-ben egy országos bizottságot küldött ki a végből, hogy a Deák Ferencz 1873-diki