Zsilinszky Mihály: Miről van szó? Válaszul némely támadásokra. Budapest 1908.

veszedelmes közeledését, mely feltétlenül el fogja seperni útjából mindazt, ami az 1848-iki törvényhozás elveivel ellenkező hatalomra támaszkodik. Az ember csúnya állat, mikor józan ész helyett vad szenvedély uralma alá kerül. Talán mégis okosabb eljárás lenne a 48-as többséggel rendelkező kormány részéről a teljes jogegyenlőség és viszonosság elvének őszinte megbecsülése és az egész vonalon életbeléptetése? Avagy bevárja a vihart, mely csak rombolni és pusztítani képes? Parva sapientia regitur mundus. Csak egy kis bölcsesség kell ahhoz, hogy a kongruakérdés minden rázkódás nélkül megoldassék. Vajay István plébános, volt országos képviselő, mint általánosan ismert tényt említi, hogy Simor, Hajnald és Samassa húsz év alatt együttvéve 15 millió forintnál többet adtak jótékony czélokra. A többi nagyobb javadalmasok is adhattak 25 milliót. Ha ez a 40 millió forint— úgymond —kongrua-alapra adatott volna . . . vájjon ilyen tőkealap mellett szükséges volna-e kongruakérdés felett veszekedni?! Mi azonban, eddig szerzett bő tapasztalataink alapján azt merjük állítani, hogy a főpapi ellenállás, miként a múltban, úgy a jelenben is győzni fog. De hogy aztán ennek mi lesz a következménye, annak egyedül a jó Isten a megmondhatója. A valószínűség azt mutatja, hogy ha a papi kongrua állami pénzzel lesz felemelve, akkor a közvélemény azt fogja kérdezni a vallás- és közoktatási minisztertől: mire fordíttatik az a főpapi vagyon, mely eredetileg erre a czélra lett rendelve?