Zsilinszky Mihály: Miről van szó? Válaszul némely támadásokra. Budapest 1908.

Mert — úgymond — ez az egyház teljesen abban a helyzetben van, hogy ezt a feladatot a rendelkezésére álló eszközökkel maga körében megoldja és ő csak azért nem szégyelli azt, hogy bármely tekintetben az állam segítségét mégis igénybe veszi, mert nem ennek az egyháznak a tényezői egyedül felelősek azért, hogy az önsegélynek eszközét, az autonómikus szervezetet eddig nem tudták elérni ... Világos ebből, hogy gróf Apponyi, mint ellenzéki pártvezér az egész ország előtt kijelentette, hogy a kath. kongrua kérdését a kath. egyház a saját vagyonának eszközeivel a maga körében fogja megoldani! Ezt a nyilatkozatát Tisza Kálmán és Wlassics Gyula miniszter, sőt az egész ország is megnyugvással vette tudomásul. Azóta gr. Apponyi Albert foglalta el a vallásés közoktatásügyi miniszteri bársonyszéket. És mit csinál? Hónapok óta alkudozik a főpapsággal, hogy az istenért járuljanak ők is valamicskével a kath. papi kongrua kiegészítéséhez! Megnyugtatta őket arra nézve, hogy ő ezt is az állammal, tehát mindnyájunk pénzével fogja megoldani! Most a klerikálisok kedvéért másként cselekszik, mint a hogyan előbb beszélt. Ezzel sajnos, bebizonyította, hogy ő az államférfiak azon fajához tartozik, „a kik csak az efemer tündöklés és hatalmi birtoklás és nem az igazi államférfiúi nagyság útját választották". Ezeket a szavakat gr. Apponyi — a szavaló ellenzéki vezér — mondotta el 1892-ben, Wekerle