Zsilinszky Mihály: Miről van szó? Válaszul némely támadásokra. Budapest 1908.

dése, azon különleges jogviszonynál fogva, mely az állam és a római egyház között fennáll, külön jogalapon, vagyis a főkegyúri jogalapján, a püspöki karral egyetértőleg történik; miért is ezen törvény további szakaszai a római katholikus egyházra nem vonatkoznak. Ez elég világosan van mondva. A létesítendőnek jelzett kath. kongrua-alap a gazdag püspökök jövedelmeinek egy részéből'és az úgynevezett vallásalapból, mely körülbelül hatvan millió koronára rúg, lett volna megállapítandó. Fájdalom, ennek az alapnak gyarapítása azonban most is a főpapok vonakodásán tört meg, miről még a kath. napilapok is kemény kritikát mondottak. A főpapok eleinte csak egymás között mondogatták, hogy nekik nincsenek nagy jövedelmeik; míg végre legfőbb patrónusuk, gróf Zichy Nándor az 1906-iki kath. nagygyűlésen az egész világ hallatára jelentette ki azt a furcsa, de jellemző valótlanságot, hogy a római kath. egyház „szegény", nem bírja a költségeket. Semmi sem érdekesebb, mint azok a nyilatkozatok, melyek e tárgy felett az ország házában katholikus vallású képviselők ajkairól elhangzottak. A protestáns vallású képviselők közül legalaposabban szóltak hozzá: Győry Elek, az evangélikusok főügyésze, Tisza Kálmán, a dunántúli ev. ref. egyházkerület főgondnoka, Kiss Albert ref. lelkész stb. A főrendiházban b. Prónay Dezső ev. főfelügyelő. A római katholikusok közül Hock János, gróf Apponyi Albert és Polónyi Géza. Ezek beszé-