Zsilinszky Mihály: Miről van szó? Válaszul némely támadásokra. Budapest 1908.

deinek rövid kivonata teljes képet fog nyújtani a felmerült eszmék fontosságáról. Győry Elek kifejtette, hogy ő nem barátja a törvények részletes végrehajtásának. Azt óhajtotta, hogy a javaslat általában az összes felekezetekre vonatkozzék, és erélyes hangon követelte, hogy „minden felekezet" anyagilag is abba a helyzetbe hozassék, hogy az állam érdekében és a reá váró humánus és nemes föladatoknak teljes erejével megfelelni képes legyen. Ő tudja, hogy az 1848: XX. t.-cz. 3. §-át különbözőképpen szokták magyarázni. Némelyek azt mondják, hogy azzal tulajdonképpen a franczia rendszert akarnák behozni, mely szerint minden lelkész mintegy fizetett hivatalnoka lesz az államnak. Mások, szószerint véve azt a kifejezést, hogy „minden felekezet közálladalmi költségből fedezze szükségleteit", azt állítják, hogy ennek voltaképpen az az értelme, hogy ha van olyan felekezet, melyet az állam már eddig is bőven ellátott javadalmakkal, akkor maradjon eddigi állapotában, de, a viszonosságnál fogva, az állam igazságos arányban adja meg a többi bevett felekezeteknek is azt, a mire szükségünk van. Az 1848 diki törvény nem a lelkészek, vagy tanítók javadalmazásáról szól. Ezen törvénynek alkotói nem részleges segélyre gondoltak, hanem az egyes vallásfelekezeteknek akarták megadni azt, a mit az állam a kath. egyháznak már régen megadott! Mikor pedig a tökéletes jogegyenlőség és viszonosság álláspontjára helyezkedtek, akkor egyúttal azt is ki akarták mondani, hogy tiszteletben