Zsilinszky Mihály: Miről van szó? Válaszul némely támadásokra. Budapest 1908.

ismeretes beszédje alapján készítsen egy javaslatot az állam és egyház közötti viszony végleges rendezése czéljából! Ez nagy kérdés volt akkor, melylyel sok jeles emberünk komolyan foglalkozott. Az erre kiküldött bizottság is lelkiismeretesen dolgozott. Javaslatait két törvényjavaslat alakjában terjesztette az országgyűlés elé. Az elsőben csak általános elvi kijelentések foglaltatnak, míg a másikban számos oly részletes intézkedésekre terjeszkedett ki, melyek az összes létező és még ezután keletkezhető vallásfelekezetekre vonatkoztak. Hosszas tanácskozások után azonban belátta a bizottság, hogy az állam és egyház közötti viszonyt egy egységes törvényben rendezni nem lehet. Erre nézve figyelemre méltók az erre vonatkozó indokolásnak következő szavai: „A bizottság azon nézetben van, hogy a kérdéses viszonyok ne együttesen — az összes megoldandó kérdéseket magában foglaló egy törvénynyel —, hanem fokonkint, a pozitív állapotokat tekintetbe véve, s a gyakorlati szükség szerint rendezendők több egyes oly törvényekkel, melyeknek mindegyike egyfelől a gyakorlatbanlegsürgősebb intézkedéseket foglalja magában, és másfelől tervszerűen előkészíti a törvényhozás által kitűzött irányban való továbbfejlődést". Ezen bizottsági javaslat elfogadásából következett az, hogy számos — megoldásra váró — kérdés maradt a jövő feladata gyanánt elintézetlenül. Ilyenek: a legfőbb kegyúri jog terjedelmének és gyakorlásának szabatos meghatározása. A legfőbb