Zsilinszky Mihály: Miről van szó? Válaszul némely támadásokra. Budapest 1908.

előtt érvényesnek és melyiket nem — az tisztán a mi dolgunk, mely kívülünk senkit sem érdekel jogosan! Szabadjon ennek az állításnak tisztelettel ellentmondanom, daczára annak, hogy azt a kath. gyűlés közönsége megéljenezte. Én azt állítom, hogy a „Ne temere"-féle decretum éppen azért nem csupán kath. belügy, mivel oly vegyes házasságról beszél, melynek egyik fele protestáns! E felett tehát a kath. pap nem határozhat semmit. Messze vezetne, ha most e kérdés genezisébe vagy a múlt század negyvenes éveiben a vegyes házasság ügyében kiadott pápai breve fejtegetésébe bocsátkoznám. Elég legyen az 1894: 31-ik törvényczikkré hivatkoznom, mely elvileg kizárja azt, hogy a magyar állam területén a törvényhozáson kívül bárki más meghatározhassa azt, hogy a magyar honosok között Magyarországon kötött házasság mikor tekintendő törvényesnek és mikor nem! A római pápának tehát nincs joga azt kimondani, hogy valamely házasság, mely az állam törvénye szerint köttetett, érvénytelen. Az efféle jogtalan beavatkozás sérti a magyar törvényhozás szuverenitását; sérti a házasságra lépő felek lelkiismeretét és családi boldogságát. És midőn ezzel szemben azt hirdetik, hogy ez a pápai decretum csak pro foro interno kötelezi a híveket, az nem egyéb, mint szokott ravaszság, melylyel a merényletet eltakarni akarják. Mert nem igaz, hogy „a polgári" házasság, mint állami intézmény és az egyházi házasság, mint egyházi intézmény — egy-