Zsilinszky Mihály: Az 1848-iki vallásügyi törvényczikk története. Budapest 1908.

hetné, úgymond tovább, alapítványaink kezelését, a társas jogot és egyebet, a mit a viszonosság nem ad meg nekik; de csak azt az egyet hozza föl, hogy a protestáns egyháGEÓF ZAY KÁROLY. zak, szervezetükből eredő hatalmukkal, híveik életének s erkölcseinek megítélésében, s Ítéleteik nyilvánításában szabadon élnek; míg a katholikusoknak az egyházi ítélet kihirdetése előtt is, helybenhagyásért a kormányhoz kell