Zsilinszky Mihály: Az 1610-ik évi zsolnai evangélikus zsinat háromszázados emlékünnepén. Egyháztörténeti tanulmány. Selmeczbánya 1910.

I. Bevezetés. A reformatio jelentősége. — Középkori reformátorok — az egyházi visszaélések ellen — és nem az egyházi tanok ellen léptek fel. — Hazai állapotok. — Ev. gyülekezetek szervezkedése.

védekezhessenek, Ezt követte a seniorátusok és contuberniumok szervezése. Ez azonban az akkori zavaros viszonyok között, mikor Magyarországot egyrészt az idegen zsoldos seregek, másrészt a török hadak pusztították, nem volt könnyű feladat. Nem szabad felednünk, hogy az evangeliomi protestáns gyülekezetek végleges szervezését az a körülmény is akadályozta, hogy a róm. kath. püspökök és vizitátorok folyvást háborgatták őket; a mellett a kálvinista, lutheránus és unitárius papok éles dogmatikai vitákat folytattak egymás ellen. Akként a néptömegek zavarba hozatlak a keresztény igazságok felől. Nem csoda, hogy a szervezkedés átmeneti korszakában az is gyakran megtörtént, bogy az evangéliumnak hódoló gyülekezetek sokáig megmaradtak a róm. kath. hierarchia keretében. De ez az állapot csak azt bizonyítja, hogy a szervezetileg kath. lelkésztől függő hívek hitelvi tekintetben mégis egészen függetlenekké váltak a szorosan vett katholikus hívektől. Sokszor a papi járandóság kiszolgáltatásának módja és mennyisége volt a döntő ok a szervezkedésben, — kivált a falusi gyülekezetekben. A világi elem csak lassan és fokozatosan nyerhetett befolyást az egyházi kormányzatra. Egészen másképpen fejlődtek a dolgok ott, ahol a földesúr maga is evangélikus vallású volt, és mint patrónus, gyámolította hitfeleit. Mikor evangeliomi gyülekezetek szervezéséről beszélünk, akkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a XVI. század végéig az evangeliomi protestáns lelkészeket külföldön avatták fel. Ezekből lettek aztán a seniorok és a superintendensek. Hogy itt-ott a római kath. megyés püspökök sokáig gyakorolták a főfelügyeletet és igyekeztek joghatóságukat a canonica visitátió alakjában kifejteni és fentarlani, az természetes. A papi szolgálmányok, a hívek vagyonjogi és adózási viszonyai, a papok és tanítók fizetéseinek kiszól-