Zsilinszky Mihály: Az 1610-ik évi zsolnai evangélikus zsinat háromszázados emlékünnepén. Egyháztörténeti tanulmány. Selmeczbánya 1910.
I. Bevezetés. A reformatio jelentősége. — Középkori reformátorok — az egyházi visszaélések ellen — és nem az egyházi tanok ellen léptek fel. — Hazai állapotok. — Ev. gyülekezetek szervezkedése.
gáltatásai is sok összeütközésre adtak alkalmat. Olyan egyházközségekben, ahol a nép mind az evangeliomi egyházhoz tartozott, különösen a felvidéki városokban, úgy segítettek magukon, hogy a vagyonkezelést a városi elöljáróságra bízták, ami igen bölcs intézménynyé vált. A polgárság városi adója az egyházak szükségleteit is fedezte. Ez által a világi hívek autonom jogot és befolyást nyertek az egyház ügyeinek vezetésére, amenynyiben t. i. nemesi előjogokkal bírtak. A jobbágy parasztság semmiféle jogokat nem gyakorolhatott; de a papi stólát és offerloriumot ezeknek is fizetniök kellett. Az esperességek, a fraternitások, seniorátusok és contuberniumok szervezése legnagyobb részben a XVI. század második felére esik. A szomszédos lelkészek, napi küzdelmeikben szükségét érezték annak, hogy egyházi közigazgatásuk felmerülő esetei és hittani kérdései felett tanácskozzanak egymással. Érezték azt is. hogy egyesülésben, egyöntetű és czéltudatos eljárásban van az erő. Erre ösztönözte őket a katholicismus erőszakossága és folytonos zaklatása, s végre az a kötelesség is, hogy híveiket a folytonos támadásokkal és üldözésekkel szemben védjék — és hitükben erősítsék. Gyűléseiket zsinatoknak nevezték, melyeken a hozott szabályokat a viszonyok és körülmények szerint változtatták, javították és tökéletesítették; itt magyarázták a hitvallás kétes helyeit; itt szabályozták a lelkészválasztás és az istenitisztelet rendjét; gondoskodtak a szegény és megtámadott gyülekezetekről. Elintézték a lelkész és a hívek közötti panaszokat; tárgyalták a házassági ügyeket és megtorolták a vallástalanságot és az erkölcstelenséget. A senioroknak becsületbeli kötelessége volt a hozott határozatokat szigorúan végrehajtani. Egykorú történelmi adataink azt bizonyítják, hogy a seniorok tényleg szigorúan hajtották végre a határozatokat. Ez a szigor olykor szakadást is idézett elő.